Jövőre teljesen eltűnik az üdülési csekk: mi lesz helyette?
A márciusi kormányrendelet szerint júliusban indul útjára az üdülési csekket felváltó Széchenyi Pihenő Kártya, ám az ágazatban még sok a kérdés. A tervek szerint a kártya másfél éven belül teljesen felváltja az üdülési csekk helyét a hazai cafetéria rendszerben, felhasználási köre azonban jóval szűkebb lesz: kizárólag akkor használható, ha a szálláshelyet is pihenő kártyával fizetjük.
A kormányrendelet szerint Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének célja az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz , általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése új cafetéria elem magalkotásával, a turizmus gazdaságfejlesztési szerepének erősítése, a gazdasági növekedés hazai forrásainak bővítése
Az elképzelések szerint a kártya alkalmazása becslések szerint 3-5 éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezi. A multiplikátor hatás figyelembe vételével a GDP 0,64 százalékos bővülése és a költségvetési egyenleg 0,13 százalékos GDP arányos javulása várható.
Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) főtitkára jó kezdeményezésnek tarja a SZÉP kártyát. Az elmúlt években ugyanis az üdülési csekk felhasználási körének bővítése csökkentette a kereskedelmi szálláshelyek részesedését. Az MNÜA korábbi nyilatkozataiból kiderül, a legtöbb üdülési csekket utazási szolgáltatásokra költötték, de jelentős szerepet kaptak az éttermek is. Nem véletlenül tartanak ezen utóbbiak attól, hogy az üdülési csekk kivezetésével a SZÉP kártya már nem hozná a korábbi forgalmat.
Az üdülési csekkel korábban felmerült visszaéléseket is orvosolnák az elektronikus kártyával. A csekk esetében ugyanis előfordult, hogy szolgáltatásokat írtak a számlára, de valójában termékeket vásároltak.
A SZÉP kártya idén júliusban indul, ám a rendszer valós működéséhez még hónapok kellenek. Kovács István szerint a kártya pozitív hozadéka legelőbb 2012-ben érződik a hazai szállodaiparban.
A vendégek száma ugyan 6 százalékkal növekedett, a szállodák folyó áron számított árbevétele csaknem 5 százalékkal volt több az év első két hónapjában, mint tavaly; az elmúlt években olyan mértékben épültek ki szállodai kapacitások az országban, amelyet még egy jó ideig nem fog követni jelentősebb vendégszám emelkedés. A főtitkár szerint a szállodaipar munkafelvevő képességének javításához egy új cafeteria elem beiktatása mellett további számos intézkedés szükséges. A hosszú távú élénküléshez azonban az általános életminőség javulása kell – tette hozzá.
Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) elnöke a szervezet múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt években 10 százalékos leépítés történt az ágazatban.
Kovács István érvelése egyebek mellett azért is érthető, mert a hazai turizmus bevételeinek több, mint 50 százaléka Budapesten jelentkezik, ahol a vendégéjszakák kétharmadát külföldi turisták adják. Az üdülési csekk és a SZÉP kártya kezdeményezések a fővárosi hotelek gyér forgalmát tehát nem orvosolja.
A főtitkár szerint korábban több kezdeményezés is indult, hogy több belföldi vendéget csábítsanak a hazai szállodákba, sikertelenül. A hazai utazási szokások azt mutatják, hogy a belföldre elsősorban olyan helyekre utaznak a turisták, ahol biztosított a pihenés és rekreáció, tehát főként vízpartok mellé, vagy gyógyüdülőhelyekre.
Az ágazati bizonytalanságot fokozza az is, hogy az üdülési csekkből korábban a közszolgálati dolgozóknak jelentős összegben vásárolt az állam, a kormány azonban befagyasztotta a fizetéseket, s nem tudni a cafetériát ez milyen arányban érintette.
Máris az elfogadóhely bővítésért lobbiznak
S ahogy azt sejteni lehetett, az eddig üdülési csekket elfogadó szolgáltatók nem fognak szó nélkül beletörődni, hogy egyedül a szállodáknak jusson majd jövő évtől a kedvezményes caftéria összes előnye. A Magyar Fürdőszövetség elnöke, kedden úgy fogalmazott: a kormányzatnak lehetővé kellene tennie, hogy gyógyfürdő-szolgáltatások fizetésére is felhasználható legyen a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP). A szövetség nem véletlenül szorgalmazza mindezt, a hazai fürdőkben ugyanis 2010-ben már 2,6 milliárd forint értékben használtak fel üdülési csekket a vendégek, ám az érvényes koncepció szerint a SZÉP kártyával csak szállásért, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokért lehetne fizetni.A Fürdőszövetség azt javasolja, hogy legalább a rekreációs és gyógyfürdői szolgáltatásokra legyen felhasználható a SZÉP kártya, hiszen ellenkező esetben éppen a terápiás munkahelyek kerülnének veszélybe. A fürdők mellett az éttermek lehetnek az üdülési csekk kivezetésének legnagyobb vesztesei, bár a SZÉP kártyát megalkotók nem zárták ki a kártya bővítésének további lehetőségeit.
A SZÉP kártyáról szóló kormányrendelet kibocsátó intézmény által az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértékét is, amely nem lehet több a fizetési forgalom 1,5 százalékánál. Ez jóval alacsonyabb, mint az üdülési csekk után felszámított díj: a munkáltatóknál volt kezelési költség, házhozszállítási díj, a szolgáltatóknak szintén kellett fizetniük 6 százalék plusz áfa ügyleti jutalékot illetve a húszezer forintos partnerkapcsolati díjat is.
A kormányrendelet szerint a jutalék-bevételt a SZÉP Kártya rendszer működtetésére és marketingjére kell fordítani a kibocsátónak. Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy ezek fényében miért éri majd meg a szolgáltatóknak, hogy felvegyék a portfóliójukba a SZÉP kártyát. Az MNG azt válaszolta, hogy a SZÉP Kártya kibocsátása az intézmények önálló döntése, így a minisztériumnak nincs rálátása arra, hogy saját üzleti tervük ismeretében az egyes szereplők végül miért döntenek a kibocsátás mellett, vagy épp az ellen.
A rendelet értelmében a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának csupán a megkezdését kell bejelenteni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak, vagyis előzetesen sem engedélyeztetni, sem bejelenteni nem kell a kibocsátást, illetve az arra vonatkozó szándékot. Az intézményeknek nem kell a minisztérium felé a kibocsátási szándékot jelezni, ugyanakkor néhány pénzintézet érdeklődéséről már tud a tárca. (Lapunk úgy tudja, hogy eddig az OTP, a K&H és az MKB Bank jelezte, hogy kibocsátana pihenő kártyát).
A munkáltatók a támogatás során elektronikus utalványokat vásárolnak a kibocsátó intézménytől és azokat az elektronikus utalványkártyán keresztül adják dolgozóiknak.
Míg az üdülési csekket csak az használhatta fel, akinek a nevére szólt, a SZÉP kártyáról szóló rendelet lehetőséget ad arra, hogy minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának ún. társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a többiért fizetni kell, de maximum 1500 forintot. Így egy számlához a közeli hozzátartozók is a tulajdonossal megegyező jogosultságokkal hozzáférhetnek.
Az üdülési csekket kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál szociálisan rászorulók pályázhattak utalványra, a SZÉP kártyánál erre már nem lesz lehetőség. Az MNG lapunknak úgy fogalmazott: „Mint ahogyan az kormányzati politika más területein is megnyilvánul a szociálpolitikai és gazdaságpolitikai kérdéseket egymástól elkülönítetten kezeljük. A kérdésben jelezett lehetőség a SZÉP Kártya esetében nem lesz. Ez a cafeteria elem kifejezetten és célzottan a belföldi turizmus élénkítését szolgálja, vagyis – a pihenés, rekreáció, egészségmegőrzés általános társadalmi célján túl – elsődlegesen egy gazdaságfejlesztő eszköz, a bevezetésének tehát nincs szociális aspektusa. A rászorultak támogatását fontosnak tartjuk, ugyanakkor erre a célra nem a SZÉP Kártya a megfelelő eszköz. Az elkövetkező időszak feladata, hogy az üdülési csekk fokozatos kivezetésével együtt megtaláljuk azokat a kormányzati intézkedési lehetőségeket, amelyek a szociálisan rászorultak támogatásának korábbi formáját pótolni tudják” – írta a minisztérium.
A Fürdőszövetség azt javasolja, hogy legalább a rekreációs és gyógyfürdői szolgáltatásokra legyen felhasználható a SZÉP kártya, hiszen ellenkező esetben éppen a terápiás munkahelyek kerülnének veszélybe. A fürdők mellett az éttermek lehetnek az üdülési csekk kivezetésének legnagyobb vesztesei, bár a SZÉP kártyát megalkotók nem zárták ki a kártya bővítésének további lehetőségeit.
Plasztik váltja a papírt -->
