Kína gyakorlatilag egyedüliként látja el a világpiacot a többek között mobiltelefonokban, hibrid autókban és más modern berendezésekben használt ritkaföldfémekkel. A piac 95 százalékát lefedő kommunista ország az elmúlt időszakban gyárbezárásokkal és az exportkvóta csökkentésével növelte ellenőrzését a nyersanyagok felett. A hivatalos indoklás szerint Peking csak nemzeti érdekeinek védelmében és a környezetszennyezés ellen tesz lépéseket és nem áll szándékában presszionálni a globális gazdaságot.
Az ország legújabb lépései viszont nehezen értelmezhetőek máshogy, hiszen Peking bejelentette, hogy emeli a high tech iparban használt alapanyagokra kivetett adót. És bár ígéretet tett az exportálható mennyiség növeléséről, az biztos, hogy – az AFP által idézett hivatalos közlés szerint – jelentősen csökkenti a ritkaföldfém-termelésben résztvevő vállalatok számát és különválasztja az ágazatot az egyéb bányászati tevékenységektől. A kínai kormány egyúttal bejelentette, hogy súlyos büntetéssel néz szembe az a cég, amely a piac más szereplőinek adja el az kvótát. Kína ezzel párhuzamosan növeli a ritkaföldfém kategóriában szereplő anyagok számát azzal, hogy a csoportba foglalja azokat a vasötvözeteket, amelyek legalább 10 százaléknyi ritkaföldfémet tartalmaznak.
Elemzők szerint Kína célja elsősorban nem az árak felhajtása, hanem a nyersanyagok hazai piacon tartása, hiszen így az ázsiai ország rákényszerítheti partnereit, hogy a földfémek helyett készterméket, például mágnest vásároljon tőle. A hírügynökség szerint jelenleg a kínai vállalatokon kívül mindössze két cég; az amerikai Molycorp és az ausztrál Lynas képes kereskedelmi mennyiségű ritka földfém előállítására. Utóbbi egyébként 2009-ben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megakadályozta, hogy egy kínai cég többségi részesedést vásároljon belőle. A Molycorp most igyekszik újra megnyitni nyolc éve lelakatolt bányáját
