Színház volt az egész: hiába a vendégmunkásstop, özönlenek Magyarországra a Fülöp-szigetekiek, itt a bizonyíték – így trükközik a Tisza-kormány
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHiába hirdette meg a vendégmunkásstopot a Tisza-kormány, továbbra is bőszen toborozzák a vendégmunkásokat Magyarországra a külföldi szervezetek. Az egyik legnagyobb Fülöp-szigeteki munkaerőkölcsönző- és toborzó vállalat, a Peridot International Resources Facebook oldalán az elmúlt egy hónapban csaknem fél tucat álláshirdetés jelent meg, amelyekben kivétel nélkül Magyarország szerepel célállomásként. Többek között állattenyésztésekbe, gyárakba keresnek munkásokat, de akad olyan hirdetés is, amelyben masszőröket és autószerelőket toboroznak.
Fotó: ANP via AFP
Színház volt az egész: hiába a vendégmunkásstop, özönlenek Magyarországra a Fülöp-szigetekiek, itt a bizonyíték – így trükközik a Tisza-kormány
Magyar Péter a kampány során többször is ígéretet tett arra, hogy amint kormányra kerülnek, első intézkedésként – június 1-jétől – vendégmunkásstopot vezetnek be, vagyis felfüggesztik az EU-n kívülről érkező, ún. harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyeinek kiadását. Bár az Orbán-kormány az elmúlt években folyamatosan szigorította a feltételeket, a Tisza Párt még ennél is drákóibb szabályok mellett érvelt, mivel szerintük a vendégmunkások veszélyt jelentenek a magyar munkavállalók munkahelyeire, illetve letörik a bérüket.
A kormányfő ígérete ellenére a kabinet azonban kicsúszott a saját maga által megjelölt határidőből és csak június 5-én jelent a kormányrendelet, amelynek értelmében a munkaerő-kölcsönző cégek a jövőben már nem alkalmazhatják azt a gyorsított eljárást, amely korábban lehetővé tette munkavállalók toborzását a Fülöp-szigetekről, Örményországból és Grúziából. A már benyújtott kérelmeket ugyanakkor még a korábbi szabályok alapján bírálják el.
Munkalehetőség Magyarországon
– ezzel a címmel még június 30-án is jelent meg hirdetés az 1,6 milliós követőtáborral rendelkező Peridot International Facebook-oldalán. Bár az nem derül a posztból, hogy pontosan hova kerestek munkavállalókat, az igen, hogy autószerelőket toboroznak, a munkakör népszerűségére utal, hogy a bejegyzést 1300-an lájkolták.
Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének társelnöke a Világgazdaságnak megerősítette, hogy a június 5-én megjelent kormányrendelet nem korlátozza teljes egészében a Fülöp-szigeteki munkások behozatalát.
A jogszabály kifejezetten a vendégmunkás engedélyekről szól, az idegenrendészeti törvény ugyanis több engedélytípust különít el, köztük a vendégmunkás-tartózkodási engedélyt, illetve a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt. Ez utóbbiak továbbra is elérhetők, és az új szabályozás nem változtatta meg őket. Ennek eredményeként a külföldi munkavállalók továbbra is legálisan érkezhetnek Magyarországra munkavállalási célú engedéllyel, bár a kérelmezési folyamat jelentősen szigorúbb és időigényesebb.
Igazából bármely cég, ha szeretne behozni foglalkoztatási céllal munkavállalót a Fülöp-szigetekről, annak tudomásom szerint nincsen akadálya
– mondta Csizmadia Gábor. Hozzátette azt is, hogy mintegy 120-130 ezer külföldi vendégmunkás tartózkodik Magyarországon, bár volt olyan kormnyzati kommunikáció, hogy ebből 70-80 ezer a Fülöp-szigetekről érkezett, ez az állítás nem állja meg a helyét, amit azzal magyarázott, hogy 18 minősített munkaerő-kölcsönző cég van nyilvántartásban, ezeknek a cégeknek pedig 39 000 fő a statisztikai létszáma. Így becslésük szerint 25-30 ezer minősített munkaerő-kölcsönző által behozott vendégmunkás tartózkodhat Magyarországon, az összes többi külföldi munkavállaló közvetítőkön keresztül került be az országba és kerülbe ma is. Tehát lényegében a szabályozás csak a magyar munkaerő-kölcsönzőkre korlátozódik, őket zárja ki a vendégmunkások toborzásából.
Ráadásul ettől a létszámtól elkülönül
- az export-engedélyesek és
- a nagyberuházók csoportos engedélyes behozatala, amit a mostani módosítás egyáltalán nem korlátoz.
Hogy nem állt le teljesen a vendégmunkások toborzása, azt egy tájékoztató videó is bizonyítja. Június 6-án megjelent videóban felhívták a jelentkezők figyelmét a magyarországi változásokra. A megállapításuk szerint a korábbiaknál több bürokratikus szabállyal kell szembenézniük, ami különösen sújtja a Fülöp-szigetekieket.
Az elmúlt években egyébként a száztízmilliós katolikus ország vált a legnagyobb toborzóvá. A munkaadók körében kifejezetten népszerűek voltak, nagy munkabírásuk és életvitelük is alkalmassá tette őket, hogy a hazai foglalkoztatásukra. Még úgy is, hogy egy vendégmunkás alkalmazása nagyságrendileg 30 százalékkal többe kerül, mint egy magyar munkavállalóé.
A munkaadók egyáltalán nem örülnek a vendégmunkásstopnak
Bár a döntés bizonyosan népszerű a munkavállalók körében, valóságban ezzel súlyos kárt okoztak a gazdasági szereplőknek. A mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban ugyanis továbbra is komoly problémát jelent munkaerőhiány, ami megnehezíti a vállalatok működését.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Master Good közölte is: nem építi fel új gyárát, ha nem tud vendégmunkásokat behozni. „Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztosan nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak. Sőt, akkor a termelésünket csökkenteni kell” – mondta egy konferencián ifj. Bárány László, a Master Good csoport ügyvezető igazgatója, aki sajtóhírek szerint együtt ünnepelte a Tisza győzelmét április 12-én Wáberer György társaságában.
A cég 580 külföldit foglalkoztat, közülük mindenki a Fülöp-szigetekről érkezett. Bárány szerint nem az olcsóbb bérezés miatt alkalmazzák őket, hiszen valójában drágábbak, mert a lakhatásukat is biztosítani kell, hanem azért, mert bizonyos fizikai munkák elvégzésére egyszerűen nem találnak magyar munkaerőt.
Lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ennél is keményebben fogalmazott, amikor a kormány terveiről kérdeztük május közepén. Azt mondta, hogy semmilyen észérv nem szól a tiltás mellett.
Én azt gondolom, hogy van egy politikai verseny a pártok között, ki tud keményebb lenni. De rá kellene jönni, hogy a külföldi munkavállalókra szükség van – vagy el kell fogadni, hogy szűkül a magyar gazdaság
– érvelt az MGYOSZ alelnöke, Magyar Péter ugyanakkor a kritikákat lesöpörte az asztalról. Korábbi Kormányinfón még neki is ment a Master Goodnak, szerinte jobb, ha a cég nem szólal meg, amely rengeteg állami támogatást kapott az elmúlt 16 évben.
