Döntés van, pénz nincs?

Térségi egységekre épülhet az egészségügyi rendszer, mivel a kormány elfogadta az ágazat megmentésére készült Semmelweis-tervet. Állami kézbe kerülnek a fővárosi kórházak, de az intézmények integrációjával felszabaduló 10-20 milliárd forint kevés az orvoselvándorlás megállítására.

„Átfogó átrendezés előtt áll az egészségügy, a változásokat célzó koncepciót a Világgazdaság múlt év novemberi konferenciáján mutattuk be” – utalt tegnap az ágazat megmentésére készült Semmelweis-terv országjárásának indulására Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere. Annak kapcsán tartottak sajtótájékoztatót a tárcánál, hogy a kormány kedden elfogadta a tervet. Végrehajtásával rendet vágnak az egészségügyben, a földrajzi szükségletekhez igazítják az ellátórendszert, meghatározzák az egyes ellátási szintek feladatait, mindezzel az a kormány célja, hogy javuljon a gyógyítás színvonala és felére csökkenjenek a várólisták – mondta Nagy Anna kormányszóvivő. A miniszter azt várja, hogy visszaálljon a beteg és az orvos-ápoló közötti bizalom, amelyre a szétzilált rendszerben nagy szükség lenne.

A négy orvosegyetem (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs) mellett további négy, térségi egységből álló ellátórendszert alakítanak ki, amelyben egymásra épülnek a városi, a megyei és a progresszív ellátás csúcsát nyújtó intézmények. Ezeknél figyelembe veszik a közlekedési lehetőségeket, a kórházak elérhetőségét és a szakmai hagyományokat. Ám a pontos térképről nem döntött még a kormány – mondta Szócska Miklós államtitkár. Egy biztos: nem feltétlenül a közigazgatási határok mentén alakítják ki az optimális betegutakat, s az is biztos, hogy nem az aktív kórházi ágyak számának csökkentése a cél. Arról, hogy kell-e fizetni a betegúttól való eltéréskor a betegnek, nincs döntés. Az alap- és a szakellátás megerősítésével megszűnik a kórházcentrikusság, előfordulhat, hogy funkciót váltanak egyes gyógyítóintézményekben, s nem kizárt, hogy a felszabaduló ingatlanokat eladják vagy hasznosítják. Az így nyert pénzt a központi régió fejlesztésére fordítják, mert itt nem kaptak EU-forrást. Az intézmények kapacitásait, a gyógyítás progresszivitásának szintjeit és a gazdasági együttműködésüket egészségszervezési központok menedzselik.

A kormány a fővárosi kórházak 6-9 hónapon belüli állami kézbe vételéről is döntött. Ezek egészségügyi ellátási tevékenységét, csakúgy, mint a Semmelweis Egyetem klinikáiét, az Állami Egészségszervezési Központ felügyeli. A fővároson kívüli kórházak tulajdonlásáról várhatóan ősszel, az önkormányzati törvény módosítását követően döntenek. A takarékosabb ellátórendszer révén 10-20 milliárd forint mozgósítható az ágazati bérek emelésére. A struktúraváltást az idén készítik elő, jövőre kezdődik el, a 2012-es költségvetés mellett pedig alternatív forrásokat is keresnek.

„A szövetség egyetért a Semmelweis-tervben megfogalmazott erőforrás-koncentrációval, az intézmények centralizációjával és integrációjával, de a változtatásokhoz pénz is kell. Ám a Széchenyi-terv számol az egészségipar és benne az egészségturizmus fejlesztésével, s ha elindulnak a programok, jelentős forráshoz jut az ágazat. A szervezett betegellátást támogatjuk, ám szerencsés lenne, ha nem földrajzi, hanem a közigazgatási határok mentén alakítanák ki a térségi ellátási egységeket.”

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának programvezetője

„Az ágazat átalakításának iránya jó, ám a főváros kivételével a tulajdonviszonyok bizonytalanok, csakúgy, mint a dolgozók béremelése, erre sem adott választ a kormány. A megtakarítások és a 20-30 milliárdot hozó »hamburgeradó« kevés, hiszen 300-400 milliárd forint hiányzik az ágazatból. A térségi egészségszervezési központok létrehozása helyes döntés, kérdés, hogy az azokban részt vevő kórházak mennyire lesznek képesek esetleg az őket is érintő funkcióváltozások támogatására.”

Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke

„A Semmelweis-terv legnagyobb hibája az lenne, ha nem valósulna meg. Szerencsés, hogy a vidéki kórházak tulajdonlásáról még nem döntött a kormány. Az önkormányzati törvénykezés során ügyelni kell arra, hogy az önkormányzatok tegyenek eleget fejlesztési-beruházási kötelezettségeiknek, hogy azt ne az OEP-től a gyógyításra kapott pénzből oldja meg a kórház. Örülök, hogy szövetségünk »hamburgeradóra« tett javaslata bekerült a tervbe, de további forrásokra is szüksége van az ágazatnak.”

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke

„A Semmelweis-terv elfogadása az ágazat átalakítása szempontjából fontos kormánydöntés, ám a struktúraváltástól, a kórházak közös közbeszerzéseitől elvárt 10-20 milliárd forintos megtakarítás bár üdvözlendő, de kevés arra, hogy itthon tartsa a rezidenseket és a szakorvosokat. Ahhoz, hogy 200 és 300 ezer forint nettó kezdő bért kapjanak a fiatalok és a kezdő szakorvosok, 60-80 milliárd forintra lenne szükség. Figyelmeztető, hogy az első negyedévben csupán 27 800 fős volt az aktív orvosi létszám.”

„A szövetség egyetért a Semmelweis-tervben megfogalmazott erőforrás-koncentrációval, az intézmények centralizációjával és integrációjával, de a változtatásokhoz pénz is kell. Ám a Széchenyi-terv számol az egészségipar és benne az egészségturizmus fejlesztésével, s ha elindulnak a programok, jelentős forráshoz jut az ágazat. A szervezett betegellátást támogatjuk, ám szerencsés lenne, ha nem földrajzi, hanem a közigazgatási határok mentén alakítanák ki a térségi ellátási egységeket.”

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának programvezetője

„Az ágazat átalakításának iránya jó, ám a főváros kivételével a tulajdonviszonyok bizonytalanok, csakúgy, mint a dolgozók béremelése, erre sem adott választ a kormány. A megtakarítások és a 20-30 milliárdot hozó »hamburgeradó« kevés, hiszen 300-400 milliárd forint hiányzik az ágazatból. A térségi egészségszervezési központok létrehozása helyes döntés, kérdés, hogy az azokban részt vevő kórházak mennyire lesznek képesek esetleg az őket is érintő funkcióváltozások támogatására.”

Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke

„A Semmelweis-terv legnagyobb hibája az lenne, ha nem valósulna meg. Szerencsés, hogy a vidéki kórházak tulajdonlásáról még nem döntött a kormány. Az önkormányzati törvénykezés során ügyelni kell arra, hogy az önkormányzatok tegyenek eleget fejlesztési-beruházási kötelezettségeiknek, hogy azt ne az OEP-től a gyógyításra kapott pénzből oldja meg a kórház. Örülök, hogy szövetségünk »hamburgeradóra« tett javaslata bekerült a tervbe, de további forrásokra is szüksége van az ágazatnak.”

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke

„A Semmelweis-terv elfogadása az ágazat átalakítása szempontjából fontos kormánydöntés, ám a struktúraváltástól, a kórházak közös közbeszerzéseitől elvárt 10-20 milliárd forintos megtakarítás bár üdvözlendő, de kevés arra, hogy itthon tartsa a rezidenseket és a szakorvosokat. Ahhoz, hogy 200 és 300 ezer forint nettó kezdő bért kapjanak a fiatalok és a kezdő szakorvosok, 60-80 milliárd forintra lenne szükség. Figyelmeztető, hogy az első negyedévben csupán 27 800 fős volt az aktív orvosi létszám.” -->