BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kijelölte a határt az ERBE

A hulladéklerakás és -égetés ésszerű kombinációjára kell törekedni Magyarországon

Az országban egyetlen korszerű kommunális hulladékégető működik, holott energiagazdálkodási és környezetvédelmi megfontolásból is továbbiakra lenne szükség. Ám komolyak az ellenérvek: erősek a lakossági ellenérzések, és olcsóbb is lerakni a szemetet.

Eldönteni látszik a kommunális hulladéklerakás és -égetés közötti vitát az MVM ERBE Zrt.-nél készült tanulmány, amely összevetette a két megoldás előnyeit és hátrányait. A társaság munkáját segítette, hogy bizonyos rálátása van az ország legnagyobb hulladéklerakójára, azaz a pusztazámorira (PRHK), valamint az egyetlen kommunális hulladékhasznosítójára (Huha), a Rákospalotán működő égetőre is. Egyszerűbbé tette az összevetést, hogy közel azonos a két létesítménybe juttatott hulladék menynyisége, és nagyjából megegyeznek – a számításban tehát figyelmen kívül hagyhatók – a szállítási távolságok is. Mindkét létesítményt a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. üzemelteti.

A vitát az okozza, hogy lerakni olcsóbb a lakossági szemetet, mint elégetni, utóbbi ráadásul növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását is. Az új szemétégetők lakossági elfogadtatása nehéz is, a lehető legkisebb környezetkárosításra törekvő megoldás pedig a legdrágább.

Ám a lerakókból a levegőbe kerül a hulladék rotható részéből keletkező, úgynevezett depóniagáz fele. A Magyarországon évente keletkező mintegy ötmillió tonna hulladékból négymillió tonna kerül a lerakókba, ahonnan az ERBE számításai szerint évente 1400 millió köbméter depóniagáz szabadul fel. Ez a teljes hazai, emberi eredetű üvegházhatású gáz 16,5 százaléka. (A lakossági hulladék 11 százalékát gyűjtik szelektíven és hasznosítják újra, 9 százaléka került a rákospalotai égetőbe.)

A depóniagáz egy része metán, elégetésével áram és hő termelhető.

A kétféle hulladékkezelés előnyei és hátrányai összevetését nehezíti, hogy míg a nagy szervesanyag-tartalmú hulladékot ésszerűbbnek tűnik elégetni és energetikailag hasznosítani, addig a kis szervesanyag-tartalmút érdemesebb lerakni.

Az ERBE azonban éppen ebben találta meg a megoldást. A fenti tényezők alapján végzett számításaiból arra jutott, hogy hulladék-kilogrammonként 18 dekagrammos szerves anyagnál húzható meg az a határ, amely alatt a szemétnek lerakóban, a fölött pedig égetőben a helye. A 18 dekagrammos határ fölötti hulladék elégetésével ugyanis már annyi energia termelhető, hogy kellően ellensúlyozza a megoldás drága voltát, viszont az ilyen öszszetételű hulladék szabadban tárolásának túl nagyok lennének a környezetkárosító hatásai is.

Az ERBE hangsúlyozza a szelektív hulladékgyűjtés előnyeit, de rámutat a hulladékégetés és a távhőcélú hasznosítás határaira is: lerakóink többsége túl messze van az olyan településektől, ahová az égetőben keletkező hő még gazdaságosan elszállítható.

Vagyis ha lesznek új égetők, azokat nagyvárosok közelébe kell telepíteni. Az új hulladékégetők építésére vonatkozó kérdésünkre nemrég Bencsik János energetikáért felelős államtitkár azt mondta, hogy ilyenek létesítésére szigorú fenntarthatósági szempontok mellett lehetőséget ad az energiastratégia. Az így termelt hőenergia átvétele támogatást kapna.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.