Küszöbön a gáz aranykora

Az erős kínálat, a feltörekvő országok növekvő igénye és a nukleáris termelés körüli bizonytalanságok alapján azt jósolja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), hogy a földgáznak az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb súlya lesz a világ energiafelhasználásában. A kék energia előretörését azonban nehezíteni fogja a folyamatos drágulása.

A világ gáztermelése 2035-re közel 50 százalékkal lesz nagyobb a múlt évinél – áll a Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb előrejelzésében, amely szerint a gáz az eddig véltnél sokkal nagyobb részt képvisel majd a világ elsődleges energiahordozói mixében. Az ok a fejlődő országok, mindenekelőtt Kína és a Közel-Kelet erősödő gázigénye, a gáztermelő országok erős értékesítési ambíciói, újabban pedig az is, hogy a fukusimai baleset miatt bizonytalanná vált a nukleáris termelés jövője. A várható igénybővülést 1,8 ezer milliárd köbméteres többlettermeléssel lehet majd kielégíteni. E növekmény nagyságát jól mutatja, hogy Oroszország tavaly ennek nagyjából a harmadát adta, 649 milliárdot, idei terve 655 milliárd köbméter.

Növekedni van is miből. A világ legnagyobb gázkészletével Oroszország rendelkezik; tartalékait 2008-ban 43,3 ezer milliárd köbméterre becsülték. Iránban és Katarban 29,6, illetve 25,5 ezer milliárd köbméternyi vár felhozatalra. Az Egyesült Államokban ehhez képest szerények a tartalékok, 6,7 ezer milliárd köbméter. Ám az USA a világ legnagyobb nem konvencionális gáztermelője, márpedig az IEA szerint a pluszkínálat harmada éppen nem hagyományos forrásokból fog származni.

Míg Amerika az elmúlt 20-30 évben folymatosan fejlesztette az ezzel kapcsolatos technológiát, addig a világ többi részén még csak mostanában kezdődtek a szárnypróbálgatások. Ráadásul bizonyított környezetkárosító hatása miatt nem is biztos, hogy megvetheti a lábát a technológia a tengeren innen. Franciaországban és Nagy Britanniában már történtek ellenlépések.

Oroszország ma annyi gázt használ fel, mint a legnagyobb uniós országok és Japán, Kína valamint India együtt. Termelésének viszont csak 30 százalékát exportálja, míg Norvégia – a világ egyik legnagyobb gáztermelője – termelése 96 százalékát, mert energiafelhasználásának döntő részét vízerőművekből fedezi. Energiamixében a gáz aránya így csak 9 százalék. Utóbbi arány Oroszország esetében 55, Nagy-Britanniában 40, Hollandiában 38, Kanadában 27, az USA-ban pedig 26 százalék. A szerzők szerint ez átlagosan a mostani 21 százalékról 25-re is nőhet 2030-ig.

Az ExxonMobil amerikai olajóriás szerint az összes energiahordozó kereslete átlagosan 35 százalékkal nő majd ebben az időszakban a 2005-ös szinthez képest, de az olaj utáni második legfontosabb energiaforrás a földgáz lesz, átvéve a kőszén helyét.

Ám az IEA szerint a gáz tovább fog drágulni, némileg hátráltatva a gázfelhasználás növekedésének ütemét, legalábbis Európában és Ázsiában. Míg ezeken a piacokon a közel-keleti és észak-afrikai felkeléssorozat hatására egyre többe kerülő olajárba kapaszkodva a gáz ára is nőtt, addig a tengerentúli gázpiacon olcsó maradt – írja az IEA. Mindeddig. A jelentés egy másik része szerint ugyanis 2010-hez képest akár 43 százalékkal is nőhet 2016-ig a gázár az USA-ban, részint a szokatlanul hideg telek, esetleg a spekulációk miatt.

A hazai gázfelhasználás 80-85 százaléka jelenleg is importból származik.

A hazai gázfelhasználás 80-85 százaléka jelenleg is importból származik.-->