Több mint 3500 milliárd forint üti a gazdatársadalom markát – a fejlesztési terv nem marad fiókban

Év végéig 3556 milliárd forint értékben hirdet meg pályázatokat az agrártárca, jövő tavaszig pedig a beadott kérelmeket is elbírálják – közölte a Világgazdasággal Nagy István agrárminiszter a Debreceni Egyetemen (DE) rendezett 34. Farmer Expón. A tetemes összeg elsősorban a versenyképesség növelését célozza, amit a mezőgazdasági termelés modernizációjával és az feldolgozottsági szint növelésével kívánnak elérni. A nagyszabású fejlesztési program annak a több évvel korábbi kormánydöntésnek köszönhetően valósulhat meg, amelynek értelmében minden húszforintnyi uniós támogatáshoz 80 forint hazai társfinanszírozást rendelnek.

A pályázatkiírás folyamatos, és gyakorlatilag minden területet érint. Újdonság a pályázati területek szélesebb körű átjárhatósága. Lesz átcsoportosítási lehetőség például az Agrár Környezetgazdálkodási Program (AKG)  I. és II. pillére, vagyis a területalapú és beruházási célú támogatások között is. Mivel Magyarországon az AKG-besorolás mintegy kétmillió hektárt érint, ettől a rugalmasságtól jelentős eredményeket remél a tárca.

Feldolgozóüzemek fejlesztésére mintegy hétszázmilliárd forint összegű pályázat érkezett, mintegy 230 milliárdot már oda is ítéltek. Az eredetileg 150 milliárd forintos keretösszegű pályázat esetében jelentkező többletigény minél nagyobb arányú kielégítéséhez a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv forrásait csoportosítják át. Az élelmiszeripari fejlesztésekre elkülönített összeg közel ötszázmilliárd forint.

Egymillió köbméternyi vizet „fogtak meg” az öntözésfejlesztési pályázatok

A miniszter rendelkezésére álló adatok szerint az idei nyár még a 2022-esnél is szárazabb, aszályosabb lehetett, ezért különösen fontosak az öntözési pályázatok. Az öntözésfejlesztési célú 

• komplex beruházásokra a pályázati plafon ötmilliárd, 
• a kisebb léptékűekre kétszázmillió forint, 

és tervezésre, szervezésre van elérhető forrás a vízgazdálkodási társulások számára is.

A gazdák vízhez juttatásában eddig elért eredmények kapcsán Nagy István közölte: az erre a célra elérhető pályázatoknak köszönhetően eddig közel egymillió köbméter vizet sikerült megfogni, vagyis visszatartani és a földekre eljuttatni, aminek köszönhetően a bejelentett aszálykár mintegy 200 ezer hektárral csökkent: a 2022-es 579 ezer hektárral szemben most nem éri el a négyszázezer hektárt. Mindezek ellenére a kár most is nagyon jelentős, ennek kompenzálására 35 milliárd forintot különített el a tárca, a kifizetése szintén folyamatos.

Pandémia ellen jól jöhet a bakteriofág

Ebben az évben számos állatbetegség – köztük ragadós száj- és körömfájás, afrikai sertéspestis, madárinfluenza – veszélyeztette a honi állatállományt. A pandémiák ellen elsősorban szigorú higiéniai intézkedésekkel és zártan tartással – vagyis megelőzéssel – lehet védekezni, ám esetenként akkor is van megoldás, ha már megtörtént a baj. A járványok okozta súlyos gazdasági károk mérséklését, kiküszöbölését célzó friss innovációk közül Nagy István kiemelte Debreceni Egyetem eredményeit a  bakteriofágok alkalmazása terén.

A bakteriofágok az egyre inkább rezisztenssé váló antibiotikumok alternatívájaként jönnek szóba, alkalmazásukra nézve a szalmonella baktériuma elleni védekezésben vannak validált eredmények. A kutatás Szilvássy Zoltán professzorhoz, a DE rektorához köthető.

Brüsszelnek tetszik a dömpingáru

Bár Nagy István szerint az „ukrán búzaszemmel nem magyar búzaszemmel, hanem a feldolgozottság szintjének és mértékének növelésével kell versenyezni” – és végső soron valamennyi pályázati forrás ezt a célt szolgálja –, a miniszter szerint szükség lenne az európai piacok dömpingárukkal szembeni védelmére is. Mivel erre egyelőre csekély esély mutatkozik, a magyar kormány maga vette kézbe a honi gazdák sorsát, és már 2022-ben megtiltotta 22 fajta ukrán mezgazdasági termék behozatalát. Nagy István közölte, az importstopot továbbra is fenntartják, és erről a minapi Budapesten tartózkodó Tarasz Kacska európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettest is tájékoztatta.

Az intézkedés fontos, ám Bárány Lászlónak, a Magyarországon előállított csirke 50 százalékának feldolgozását végző Master Good csoport alapító tulajdonosának az álláspontja szerint csak részben orvosolja a gondokat. A támogatás nem elég, piacvédelem is kell, mert a vámmentesen érkező ukrán áruval az európai piacokon továbbra is versenyezni kell.

A gazdatársadalomnak nem kell a Mercosur-alku

A miniszter szerint igen nagy veszélyt rejt magában, hogy Brüsszel tavaly év végén megállapodott a dél-amerikai Mercosur országokkal (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, akikhez Bolívia is csatlakozni kíván) a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének létrehozásáról. Ez a piacnyitás ugyanis azt jelenti, hogy az Európában kötelező állatjóléti és egyéb szabályok – amelyek kivétel nélkül költségnövelő tényezőként jelentkeznek – által nem korlátozott dél-amerikai termelők olcsó és ellenőrizetlen árutömeggel jelenhetnek meg az európai piacokon, 90 százalékban vámterhek nélkül. 

Mivel a megállapodást a tagállamok még nem ratifikálták, Nagy István szerint szövetségeseket kell keresni a paktum életbe lépésének megakadályozására. Szövetségesként a magyar gazdák minden bizonnyal számíthatnak lengyel kollégáikra, akik már a megállapodás Brüsszel részéről történt aláírása előtt tiltakoztak a Mercosur-alku ellen. Nagy István arra is rámutatott, hogy a következő hétéves uniós költségvetési ciklusra tervezett agarátámogatási irányelvek a gazdatársadatom számára elfogadhatatlanok.

– jelentette ki a miniszter.