késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Feketepiaci őrület: milliós jegyárak a Magyarország–Portugália-meccsre – lehet rá megoldás, mutatjuk, mi az
A Magyarország–Portugália világbajnoki selejtező, amelyet a Puskás Arénában rendeznek meg szeptember 9-én, minden idők egyik legjobban várt hazai válogatott mérkőzésének ígérkezik. A jegyek iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a hivatalos értékesítés kezdete után néhány óra alatt gyakorlatilag minden belépő elkelt.
Az MLSZ július végén jelentette be a jegyértékesítés ütemezését, amely augusztus 11-én indult. Először az Aranyszintű Szurkolói Klub tagjai férhettek hozzá a belépőkhöz, majd lépcsőzetesen nyílt meg a lehetőség minden regisztrált szurkoló számára. Az MLSZ rendszere ugyan a lehetőségekhez mérten próbálta szűrni a spekulánsokat, de a kereslet-kínálat törvénye könyörtelen:
a hivatalos árusítás után szinte azonnal megjelentek a feketepiaci hirdetések, elképesztő összegekért.
Hivatalos jegyárak és feketepiaci valóság
A Magyarország–Portugália-mérkőzésre az MLSZ három kategóriában határozta meg a jegyárakat:
- a legolcsóbb, kapu mögötti helyekre szóló belépők 7500 forintba kerültek,
- a középkategóriás, jobb rálátást biztosító szektorokban 10–20 ezer forintért lehetett jegyet venni,
- míg az első kategóriás prémiumhelyek ára 30 ezer forint volt.
A hivatalos árak ugyan nem számítanak alacsonynak, de a másodlagos piacon megjelenő összegek egészen irreálisak. Egy hirdető például két jegyet kínált eladásra közel 2 millió forintért. Egy másik hirdetésben három belépőért összesen 2,5 millió forintot kértek – darabonként így is több mint 800 ezer forintot. A legtöbb feketepiaci ajánlat mára 200 ezer forint között alá kúszott, valószínűleg azért, mert
kutatásunk szerint viszonylag sokan kifizetnek a 7500 forintos jegyért 100-120 ezer forintot is.
A drasztikus túlárazás nemcsak a szurkolók pénztárcáját teszi próbára, hanem jogi és biztonsági kérdéseket is felvet.
Mi hajtja fel ennyire az árakat?
A feketepiaci árrobbanás hátterében több tényező áll: az első és legfontosabb a rendkívül korlátozott kínálat.
A Puskás Aréna 67 ezer férőhelyes, de a mérkőzés iránti kereslet a becslések szerint ennek többszöröse.
A portugál válogatott sztárjai – köztük Cristiano Ronaldo, akinek ez akár az utolsó magyarországi pályára lépése is lehet – önmagukban óriási vonzerőt jelentenek.
A másik tényező a jegyüzérkedés, más néven scalping. A tapasztalatok szerint sok spekuláns már az értékesítés kezdetén tömegesen vásárolja fel a jegyeket, sokszor automatizált botokkal, majd elképesztő haszonnal próbálja továbbadni őket. Az online hirdetési felületek, mint
- a Jófogás
- vagy a Facebook Marketplace,
különösen megkönnyítik ezt a folyamatot. Bár az MLSZ több szűrőt alkalmazott – például limitálták a vásárolható jegyek számát személyenként –, ezek a módszerek a gyakorlatban kevéssé hatékonyak a technológiailag felkészült jegyüzérekkel szemben.
A jelenség pszichológiai aspektusát sem szabad figyelmen kívül hagyni: a szurkolók hajlandók jóval többet fizetni egy olyan mérkőzésért, amely történelmi pillanatnak számíthat. Az élményért való sóvárgás, a félelem attól, hogy kimaradnak valamiből (Fomo), tovább hajtja felfelé az árakat. A jelenségről ebben a cikkünkben olvashat.
A feketepiac veszélyei
Bár a feketepiaci vásárlás sokak számára az utolsó lehetőség, kockázatokkal is jár. Az első és legnyilvánvalóbb a pénzügyi veszteség: több százezer forintot vagy akár milliókat fizetni egyetlen jegyért önmagában is irracionális, de
ennél is nagyobb probléma, hogy a vásárló sokszor nem tudhatja, érvényes-e a belépő.
- Hamis vagy duplikált jegyek veszélye: a feketepiaci hirdetők között akadnak, akik hamisított jegyeket árulnak, vagy olyan belépőket adnak el többször is, amelyeket valaki más használni fog. Az ilyen esetekben nincs jogorvoslat, hiszen a stadion kapujánál derül ki, hogy a drágán vásárolt jegy semmit sem ér.
- Jogszabályi kockázatok is felmerülhetnek: Magyarországon ugyan nincs külön törvény, amely explicit módon tiltja a feketepiaci jegyértékesítést, de az EU-s jogszabályok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat tiltják. Ha a vevőt megtévesztik – például nem tájékoztatják a kockázatokról vagy a jegy eredetéről –, akkor jogi útra lehet terelni az ügyet, de a bizonyítás rendkívül nehéz.
- Végül pedig ott van a bizalomvesztés problémája: a szurkolók egy része úgy érzi, a rendszer nem védi meg őket, hiszen hiába regisztráltak időben, hiába próbáltak hivatalos csatornán keresztül jegyet venni, a spekulánsok megelőzik őket. Hosszabb távon ez gyengítheti a futball iránti lelkesedést és a stadionok iránti bizalmat is.
Mit lehetne tenni?
Nemzetközi példák alapján többféle megoldás létezik. Az egyik legelterjedtebb a szabályozott másodlagos piac bevezetése, amely
átlátható keretek között engedélyezné a jegyek továbbértékesítését, de legfeljebb egy meghatározott, például 20 százalékos felárral.
Ilyen modellt alkalmaznak több európai országban, például Hollandiában is.
Egy másik lehetőség a névre szóló, digitális jegyek kötelezővé tétele. Ez a rendszer megnehezíti a feketepiaci értékesítést, hiszen a belépéshez nem elég a jegy birtoklása: a vásárlónak azonosítania is kell magát a kapunál. Bár ez kényelmetlenséget okozhat, hosszú távon csökkentheti a visszaéléseket.
Fontos lenne az online platformok szabályozása is. Amíg az említett nagyobb hirdetési oldalak engedik a jegyek kontrollálatlan árusítását, addig a spekulációt nem lehet érdemben megfékezni.
A sör, amely elcsábította a Magyar Labdarúgó Szövetséget — történelmi együttműködés született
Hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Borsodi Sörgyár. A vállalat három évig lesz a szövetség támogatója, a Borsodi pedig a magyar labdarúgó-válogatott csapat hivatalos söre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.