Feketepiaci őrület: milliós jegyárak a Magyarország–Portugália-meccsre – lehet rá megoldás, mutatjuk, mi az
A Magyarország–Portugália világbajnoki selejtező, amelyet a Puskás Arénában rendeznek meg szeptember 9-én, minden idők egyik legjobban várt hazai válogatott mérkőzésének ígérkezik. A jegyek iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a hivatalos értékesítés kezdete után néhány óra alatt gyakorlatilag minden belépő elkelt.
Az MLSZ július végén jelentette be a jegyértékesítés ütemezését, amely augusztus 11-én indult. Először az Aranyszintű Szurkolói Klub tagjai férhettek hozzá a belépőkhöz, majd lépcsőzetesen nyílt meg a lehetőség minden regisztrált szurkoló számára. Az MLSZ rendszere ugyan a lehetőségekhez mérten próbálta szűrni a spekulánsokat, de a kereslet-kínálat törvénye könyörtelen:
a hivatalos árusítás után szinte azonnal megjelentek a feketepiaci hirdetések, elképesztő összegekért.
Hivatalos jegyárak és feketepiaci valóság
A Magyarország–Portugália-mérkőzésre az MLSZ három kategóriában határozta meg a jegyárakat:
- a legolcsóbb, kapu mögötti helyekre szóló belépők 7500 forintba kerültek,
- a középkategóriás, jobb rálátást biztosító szektorokban 15–25 ezer forintért lehetett jegyet venni,
- míg az első kategóriás prémiumhelyek ára 30 ezer forint volt.
A hivatalos árak ugyan nem számítanak alacsonynak, de a másodlagos piacon megjelenő összegek egészen irreálisak. Egy hirdető például két jegyet kínált eladásra közel 2 millió forintért. Egy másik hirdetésben három belépőért összesen 2,5 millió forintot kértek – darabonként így is több mint 800 ezer forintot. A legtöbb feketepiaci ajánlat mára 200 ezer forint között alá kúszott, valószínűleg azért, mert
kutatásunk szerint viszonylag sokan kifizetnek a 7500 forintos jegyért 100-120 ezer forintot is.
A drasztikus túlárazás nemcsak a szurkolók pénztárcáját teszi próbára, hanem jogi és biztonsági kérdéseket is felvet.
Mi hajtja fel ennyire az árakat?
A feketepiaci árrobbanás hátterében több tényező áll: az első és legfontosabb a rendkívül korlátozott kínálat.
A Puskás Aréna 67 ezer férőhelyes, de a mérkőzés iránti kereslet a becslések szerint ennek többszöröse.
A portugál válogatott sztárjai – köztük Cristiano Ronaldo, akinek ez akár az utolsó magyarországi pályára lépése is lehet – önmagukban óriási vonzerőt jelentenek.
A másik tényező a jegyüzérkedés, más néven scalping. A tapasztalatok szerint sok spekuláns már az értékesítés kezdetén tömegesen vásárolja fel a jegyeket, sokszor automatizált botokkal, majd elképesztő haszonnal próbálja továbbadni őket. Az online hirdetési felületek, mint
- a Jófogás
- vagy a Facebook Marketplace,
különösen megkönnyítik ezt a folyamatot. Bár az MLSZ több szűrőt alkalmazott – például limitálták a vásárolható jegyek számát személyenként –, ezek a módszerek a gyakorlatban kevéssé hatékonyak a technológiailag felkészült jegyüzérekkel szemben.
Frissítés: az MLSZ idéntől a szurkolói klub applikációval megoldotta, hogy biztonságosabb legyen a jegy átruházása. Ebben az appban van a névátírás, vagy jegy transzfer funkció, ahol az eladó transzferálja a jegyet a vevőnek. Igy már nincs hamis jegy, mert a küldőnél törli a jegyet, a fogadónál pedig létrehoz egy újat.
A jelenség pszichológiai aspektusát sem szabad figyelmen kívül hagyni: a szurkolók hajlandók jóval többet fizetni egy olyan mérkőzésért, amely történelmi pillanatnak számíthat. Az élményért való sóvárgás, a félelem attól, hogy kimaradnak valamiből (Fomo), tovább hajtja felfelé az árakat. A jelenségről ebben a cikkünkben olvashat.
A feketepiac veszélyei
Bár a feketepiaci vásárlás sokak számára az utolsó lehetőség, kockázatokkal is jár. Az első és legnyilvánvalóbb a pénzügyi veszteség: több százezer forintot vagy akár milliókat fizetni egyetlen jegyért önmagában is irracionális, de
ennél is nagyobb probléma, hogy a vásárló sokszor nem tudhatja, érvényes-e a belépő.
- Hamis vagy duplikált jegyek veszélye: a feketepiaci hirdetők között akadnak, akik hamisított jegyeket árulnak, vagy olyan belépőket adnak el többször is, amelyeket valaki más használni fog. Az ilyen esetekben nincs jogorvoslat, hiszen a stadion kapujánál derül ki, hogy a drágán vásárolt jegy semmit sem ér.
- Jogszabályi kockázatok is felmerülhetnek: Magyarországon ugyan nincs külön törvény, amely explicit módon tiltja a feketepiaci jegyértékesítést, de az EU-s jogszabályok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat tiltják. Ha a vevőt megtévesztik – például nem tájékoztatják a kockázatokról vagy a jegy eredetéről –, akkor jogi útra lehet terelni az ügyet, de a bizonyítás rendkívül nehéz.
- Végül pedig ott van a bizalomvesztés problémája: a szurkolók egy része úgy érzi, a rendszer nem védi meg őket, hiszen hiába regisztráltak időben, hiába próbáltak hivatalos csatornán keresztül jegyet venni, a spekulánsok megelőzik őket. Hosszabb távon ez gyengítheti a futball iránti lelkesedést és a stadionok iránti bizalmat is.
A sör, amely elcsábította a Magyar Labdarúgó Szövetséget — történelmi együttműködés született
Hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Borsodi Sörgyár. A vállalat három évig lesz a szövetség támogatója, a Borsodi pedig a magyar labdarúgó-válogatott csapat hivatalos söre.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
