Szalmából villamos energia

Javulhat a biomassza hazai felhasználásának hatékonysága a hamarosan lezáruló fejlesztési projekt eredményeként.

A jövő év végén fejeződik be az uniós támogatású, négyéves Debco fejlesztési program, amely azt segíti elő, hogy a biomassza-felhasználás arányát a jelenlegi 3-10 százalékról 50-re vagy akár a fölé is lehessen növelni a vegyes tüzelésű villamos erőművekben. Ez főleg a globális felmelegedéshez hozzájáruló üvegházhatású gázok csökkentése miatt fontos, mert a biomassza létrejötte során ugyanannyi szén-dioxidot köt meg a légkörből, mint amennyit a tüzelése során oda juttat.

A Debco keretében a mezőgazdasági melléktermékekből származó biomassza hasznosításával is foglalkoznak, ez azért is igen fontos, mert a hazai erőművekben jelenleg csak a faapríték-tüzelésű technológia megoldott Barta László, a projektben közreműködő Matüz Magyar Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezetője szerint. A budapesti székhelyű cég főleg az általa kifejlesztett és alkalmazott tüzelési technológiák, illetve a magyar erőművi biomassza-felhasználás ismertetésével és nagyüzemi kísérletek végrehajtásával vesz részt a programban. A dorogi erőműben például teljes sikerrel égetett el száz százalékban szalmapelletet, míg a borsodi erőműben (Kazincbarcikán) 30 százalékos arányban tudott vegyes biomasszát (napraforgómaghéj, korpa, szalma) adagolni faaprítékhoz a tüzelés során. Az AES Kft. 2000 óta foglalkozik meglévő kazánok technológiájának átalakításával, korszerűsítésével, hogy viszonylag kis beruházási költséggel lehessen faaprítékot, valamint egyes mezőgazdasági melléktermékeket égetni. A projektre 17 tagú konzorcium alakult az Enel Produzione olasz társaság vezetésével. Vannak benne erőművekkel rendelkező nagyvállalatok (pl. a belgiumi Suez-Tractebel energiaholding), egyetemi kutatóhelyek, mérnökirodák és tanácsadó cégek.

A Debco összköltségvetése 7,1 millió euró, ebből 4,3 milliót fedez az EU. A Matüz részvétele 230 ezer euróba kerül, ebből 83 ezer az önrész.

A program még tart, de máris jelentős eredményeket tud felmutatni. Így például rávilágított arra, hogy Magyarországon az erőművi felhasználási arány nagy léptékű növelése csak a mezőgazdaságban rejlő biomasszával (például szalmával) érhető el, mivel az e célú erdei fakitermelés lényegesen már nem növelhető. Ugyanakkor a mezőgazdasági melléktermékek energetikai felhasználása jelenleg számos jogi (földtulajdonlás, művelés stb.), gazdasági (ösztönző árrendszer) és technikai (begyűjtés, tárolás, szállítás, tüzelési technológia stb.) akadályba ütközik. Ezért ki kell dolgozni az optimális mezőgazdasági biomassza-alapú villamos- és hőenergia-termelés rendszerét, felhasználva a Debco eredményeit.

Az erőművek biomasszával történő ellátását jelenleg nagyrészt a hazai erdők biztosítják. Több nagy erőmű már teljesen átállt a faapríték tüzelésére, ebben meghaladjuk az uniós átlagot.

A felhasználás növelésében döntő szerepe lehet a következő években a gazdasági szabályozó rendszernek.

A biomassza-technológia beruházási és üzemeltetési költségei ugyanis nagyobbak, következésképp az így termelt villamos és hőenergia is drágább, mint például széntüzelés esetében.

Az erőművek biomasszával történő ellátását jelenleg nagyrészt a hazai erdők biztosítják. Több nagy erőmű már teljesen átállt a faapríték tüzelésére, ebben meghaladjuk az uniós átlagot.

A felhasználás növelésében döntő szerepe lehet a következő években a gazdasági szabályozó rendszernek.

A biomassza-technológia beruházási és üzemeltetési költségei ugyanis nagyobbak, következésképp az így termelt villamos és hőenergia is drágább, mint például széntüzelés esetében.-->