A teljes áramellátás átépítésének a költségét, az ipari árak emelkedését is figyelembe vette az a tanulmány, amelyet a bajorországi gazdasági egyesület (VBW) végzett. A tanulmány elsőként arra hívja fel a figyelmet, hogy az alternatív termelés az egekbe nyomja az energiaigényes ágazatok költségeit. Egy bázeli intézet kutatására hivatkozva úgy írják: 2010 és 2023 között az ipari fogyasztók számára meghatározott energia ára 41 százalékkal emelkedhet. A VBW kutatási vezetője Bertram Brossardt szerint ez az áremelkedés a teljes ipari működést veszélyezteti. Ha a döntéshozók maradtak volna az atomerőművek 2042-ig történt meghosszabbítása mellett, az áremelkedés 26,5 százalékos lenne.
A kutatóintézet szerint az energiatörvény 12,3 milliárd euró plusz költséget jelent, ennek jó része az alternatív infrastruktúra – a nap-és szélerőművek – kiépítése. 2030-ig a teljes költség 250 milliárd euróra rúghat. Ehhez jönnek még a hálózat kialakítására fordított kiadások, amelyek összesen elérhetik a 85 milliárd eurót. Így a németországi energia-fordulat 335 milliárd eurójába kerülhet az országnak. Arról nem is beszélve, hogy az energiatörvény alól mentességet nyerő intézmények száma a törvény elfogadása óta 600-ról 1560-ra emelkedett.
Brossardt hangsúlyozza: a kormánynak viselnie kell majd a döntések következményeit. A szakembere szerint ki kell dolgozni egy akciótervet arra vonatkozóan, hogy a gyakorlatban hogyan fog az ország energiaellátása leállni az atomerőművekről és miként csatlakozik rá a megújuló energiára.
Jó hír viszont, hogy a VBW kutatása szerint a lakossági árakra alig lesz hatással az úgynevezett energia-fordulat. Az előrejelzések szerint a kilowattóránként fizetett 23,5 eurócent 2023-ra mindössze öt százalékkal emelkedik, s ezzel gyakorlatilag ugyanakkora a drágulás mértéke, mintha a kormány az atomerőművek meghosszabbítása mellett döntött volna.
