A Die Presse a német kormánynak a fegyverkezési exportról szóló jelentésében foglalt "politikai alapelveket" idézte, amelyek szerint "az emberei jogok tiszteletben tartása minden exportdöntésnél kiemelt jelentőségű...ezért a fegyverexport nem valósítható meg, ha kellő gyanú áll fenn arra nézve, hogy az adott fegyvert elnyomásra és az emberi jogok megsértésére használják fel".
Az osztrák lap emlékeztet arra, hogy a német koalíciós kormány eddig hivatalosan nem erősítette meg a 200 modern Leopard-2 páncélos eladásának jóváhagyását. A kormány ugyanakkor védelmébe veszi a fegyverexport gyakorlatát, és a szövetségi biztonsági tanácsban folyó tanácskozások pedig az ellenzék követelései ellenére továbbra is titkosak.
A német páncélosok szállításának bírálói azzal érvelnek, hogy a szaúdi királyság nem tartja be a demokratikus és az emberi jogokat, és segített leverni a Bahreinben kirobbant tiltakozásokat. "Az időpont pedig szimbolikus és rendkívül kritikus"- véli Christian Mölling, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány fegyverkezési szakértője. Az elemző szerint, amennyiben igaznak bizonyul, hogy a szállításra vonatkozó döntést csak pár hete hozták meg, azzal Németország üzenetet küldene a közel-Keletre, miszerint Berlin az átalakulások fényében is hajlandó az önkényuralmi rendszerek támogatására.
Egy friss felmérés szerint a németek 94 százaléka ellenzi, hogy olyan államokba szállítsanak fegyvereket, amelyek azokat a saját lakosságuk ellen is felhasználhatják. Ugyanakkor Guido Westerwelle külügyminiszter védelmébe vette az üzletet, és utalt Szaúd-Arábia stabilizáló szerepére a térségben. A német kormánynak a közel-keleti béke és biztonság érdekében olyan partnerekkel is együtt kell működnie, "amelyek nem felelnek meg a mi demokratikus mércéinknek" – fogalmazott a tárcavezető.
