A genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megállapította, hogy Kína megszegte a nemzetközi kereskedelmi jogot azáltal, hogy mesterségesen korlátozta kilenc ritka földfém exportját. A panaszt az Egyesült Államok, az és Mexikó nyújtotta be, azokkal az exportilletékekkel és kvótákkal kapcsolatban, amelyeket Peking vetett ki a ritka nyersanyagok értékesítésére.
Kína látja el a globális piacot a ritka földfémek legalább 95 százalékával, ám az utóbbi években folyamatosan csökkentette az mennyiségét. Tavaly az ország 7000 tonnával csökkentette ezen ásványi anyagok kvótáját, azzal érvelve, hogy erősítenie kell a környezetvédelmet. A WTO azonban rámutatott: Kína nem tudta igazolni, hogy az exportra vonatkozó szabályok hozzájárultak a belföldi szennyezés csökkentéséhez.
A WTO döntésének fő haszonélvezői az acél-, alumíniumgyártók, valamint a vegyipar lesz, de úgy, hosszabb távon a nyugati csúcstechnológiai érdekeltségek profitálnak majd a legtöbbet. Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa a The Washington Times által idézett közleményében úgy fogalmazott: a WTO határozata erős jelzést küld az országoknak arra vonatkozólag, hogy szüntessék be a tisztességtelen kereskedelmi korlátokat. A biztos úgy vélte, hogy a határozat fényében Kínának biztosítania kell a ritka földfémekhez való szabad és tisztességes hozzáférést.
Ugyanakkor az Új Kína hírügynökség által idézett kormányzati nyilatkozatából az derül ki, hogy Kína továbbra is mindent megtesz azért, hogy megvédje a ritka földfémeket. Zsong San kereskedelmi miniszterhelyettes egy konferencián úgy fogalmazott: Peking tovább javítja majd a földfémekre vonatkozó szabályozást és hozzátette: a ritka földfémek stratégiai jelentőségű, nem megújuló erőforrások, amelyeket a környezetvédelem és a hazai ipar fejlesztésének tükrében kell kezelni.
A ritka földfémek csoportjába tizenhét különböző ásvány tartozik, amelyet számtalan iparágban használnak fel. Ezek közé tartozik a zöld autóipar, a szórakoztatóelektronika és mobil kommunikáció is. A világnak idén – Kínát leszámítva – 55-60 ezer tonna ritka földfémre lesz szüksége, amelyből 24 ezer tonna származik Kínából - közölte az amerikai Molycorp elnök-vezérigazgatója január 3-án a Bloomberg rádióban. A cég 2012-ben vélhetően megkétszerezi a termelését, 40 ezer tonnára, hogy segítsen kielégíteni a globális keresletet. Összehasonlításul: a számítások szerint 2015-ben mintegy 225 ezer tonnára rúg a világ ritka földfém igénye.
A ritka földfémek egy része egyébként nem tekinthető ritkának, cériumból például nagyobb mennyiség található a Föld kérgében, mint rézből. A fémek nevüket arról kapták, hogy több vegyianyag és bonyolultabb eljárások szükségesek a kitermelésükhöz, mint a sima fémek esetében. Ebből adódóan az előállításul jóval nagyobb környezeti károkat okoz. Ráadásul minden ritka földfém tartalmaz uránt, ezért a termelés melléktermékei gondos kezelést igényelnek.
Igaz, Kína az éves ritka földfém mennyiség mintegy felét belső-Mongóliában termeli ki, így leginkább a mongóliai Baotou város lakóit zavarhatja, hogy a cég a várostól 12 kilométerre tárolja a radioaktív szemetet. Az ügy érdekessége, hogy a ritka földfémek nagy részét éppen a környezetkímélő meghajtási módszerekhez, például a hibridek megépítéséhez használják az autóiparban.
Ezeket az anyagokat gyakorlatilag lehetetlen helyettesíteni, mert ez esetben éppen a technológia lényege (alacsony súly, nagy hatékonyság) veszne kárba. A földfémeket használó cégek már tavaly is ellátási nehézséggel küzdöttek, és áremelésre kényszerültek, hogy ellensúlyozzák a beszerzési költségek növekedését.
