Terítéken az INA-alku

Készül a Magyar Olaj- és Gázipari Társaság (Mol) Nyrt. és a horvát kormány az INA horvát olajtársaság részvényesi megállapodásának felülvizsgálatára. Ennek lehetőségét tartalmazza maga a megállapodás is. A 44,8 százalékban INA-tulajdonos horvát állam elsősorban azt az irányítási koncepciót vizsgálná felül, amely az INA-opciókkal együtt 49,1 százalékos tulajdonos Molnak biztosítja a horvát vállalat teljes irányítási jogát. Az utóbbi időben ugyanis hivatalosan meg nem erősített horvát sajtóhírek sora vonta kétségbe a jog megszerzésének a jogszerűségét. Az INA felügyelőbizottsági elnöke, Davor Stern ezekre hivatkozva kezdeményezte a menedzsmentjog és a vállalatirányítási struktúra felülvizsgálatát.

A Mol kész e kérdést megvitatni, de egyúttal rendezne más nyitott ügyeket is. Dűlőre vinné például az INA-val megörökölt gáz-nagykereskedelem sorsát. A tevékenységtől – a horvát sajtó szerint szintén jogszerűtlenül – a menedzsmentjog megszerzésével „egy csomagban levezényelt”, tízmillió eurós vesztegetés árán akart volna megszabadulni. Felelősként Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját jelölték meg. A magyar cég gyorsan és határozottan cáfolta a vádakat és leszögezte, soha semmilyen kifizetés vagy megállapodás nem történt egyetlen horvát politikussal vagy döntéshozóval az INA privatizációja előtt, alatt, után.

Ám az INA nem feltétlenül akar, sőt, korábban sem akart megválni a Prirodni plin nevű gáznagykereskedő leánycégétől. Azt a horvát állam akarta átvenni a 2008-as gázválság után, amikor világossá vált, hogy a stratégiai gázeszközöknek állami kézben kell lenniük. Az Okoli gáztároló- és a Plinacro gázvezetéki céget át is vette az INA-tól. A Prirodni átvételét a részvényesi megállapodás szerint 2009. december 1-jére tervezte, majd a horvát kormány kérésére egy évvel későbbre halasztotta. A cég ma is az INA-é. „Nincs ellenünkre, hogy az INA-nál maradjon a gáz-nagykereskedelem, hiszen a társaság képes jól üzemeltetni az üzletet, de szeretnénk tisztán látni” – mondták a Molnál lapunknak. A magyar cég mára nullszaldóssá tette a gáznagykereskedőt, például tenderen a korábbinál olcsóbb gázhoz juttatta (a Gazpromot az ENI-re cserélte), a cég által kínált kedvezményes gázárakat pedig piacira cserélte az ipari nagy- és közepes fogyasztóinál.

A Mol újratárgyalná a horvát kormánnyal az INA által fizetendő bányajáradék nagyságát is. Megállapodásuk szerint a járadék mértéke 3,6 százalékról 2015-ig fokozatosan 10-re nőtt volna, de a kormány egy április rendelete ezt felrúgva a járadékot azonnal 5 százalékra vitte fel. Igaz, később már nem növelné. Ez rövid távon negatívan érinti az INA gazdálkodását, hosszú távon e hátrány kiegyenlítődne.

Az említett korrupciós vád kapcsán nemcsak a gáz-nagykereskedelemtől való megszabadulás, de a menedzsmentjog megszerzése esetében is úgy tűnik, hiányzik a motiváció. A ma nyereséges és mostanáig mintegy 800 milliárd forintnyi Mol-pénzből felfejlődött INA a jog megszerzése előkészítésének idején, 2008-ban – a válság mélypontján – vajmi kevéssé volt vonzó. Akkortájt az INA már bért sem tudott fizetni, nem törlesztette a bankhiteleit, és olaja sem volt. Mindezt hónapokig a Mol fizette helyette, és ingyen látta el olajjal is. A menedzsmentjogokra éppen az INA életben tartása miatt volt szüksége, a konszolidációhoz kellett a menedzsmentjogok adta biztonság. Ez már – érveltek a Molnál – túlmutat a horvát cégen. Amíg veszteséges volt az INA, addig a horvát adófizetők pénzébe került, most viszont hosszú idő után újra nyereséges, és az adókon túl jelentős osztalékot is fizet a horvát államnak. „Az INA technikai csődje idején nem lehetett hallani patrióta himnuszokat a nemzeti érdek védelméről, de most, hogy rekordnyereséget ért el, e hangok újra felerősödtek” – fogalmaznak a Molnál.

Az állítólagos kenőpénzfizetés útjáról szóló hírek is hiányosak és nehezen is hihetők. Egyrészt nincs kimutatható tulajdonosi – sőt, a Mol szerint semmilyen – kapcsolat a magyar társaság és a sajtóban említett két ciprusi cég között, amelyek a tízmilliót Robert Jezic horvát milliárdos svájci számláira utalták. Ráadásul e svájci számlák sem az állítólag megvesztegetett Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök zsebéhez vezetnek, hanem ismerőseiéhez, sok kérdést hagyva nyitva. Egyébként ha valakik titkos utalásokra akarnak cégeket felhasználni, akkor azok egyikének a nevében – Hungary Oil Product – miért utalnának a feladóra? (A másik név a Cerena Holding.) A vádakat szintén határozottan visszautasító Sanadert az osztrák hatóságok a jövő héten kiadják Horvátországnak. Sanader jelezte, várja, hogy a nyilvánosság előtt adhasson számot az őt ért vádakról.

Jegyzet a 16. oldalon

Davor Stern

Davor Stern 2001 előtt négy éven át volt az INA vezérigazgatója, vezetése alatt a cég gazdaságilag vegetált. A horvát sajtó hosszan tárgyalta Davor Stern ellentmondásos ügyeit, amelyeket alátámasztott, hogy Stern hirtelen, szinte menekülve hagyta el Horvátországot. Hét évvel később, miután állítólagos ügyei elültek, szénhidrogén-ipari szakértőként tért vissza Oroszországból, s kapta meg a horvát állam képviseletének jogát az INA-ban.