késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Ez szinte már arany: mindennél jobb befektetésnek bizonyult a magyar termőföld – mutatjuk, hol mennyivel drágult
A termőföldek ára mérsékleten emelkedett tavaly az MBH Termőföldindex adatai szerint, ugyanis a mutató 335,7 pontra emelkedett 2024-ben az egy évvel korábbi 333,6 pontos szintről, míg a mezőgazdasági termelői árindexszel deflált index értéke 154,5 pontra nőtt a korábbi 148,7-ről. Ha azonban hosszabb távra nézzük vissza az árakat, ami a termőföld esetében fontos, meghökkentő trendet találunk: szinte semmi egyébbe nem volt kifizetődőbb befektetni Magyarországon. Természetesen egészen másfajta befektetés, mint részvényt vásárolni.
Az elemzés szerint a hazai termőföldárak nominálisan 0,6 százalékkal, reálértéken pedig 3,9 százalékkal nőttek. Tavaly számos tényező fékezte az MBH Termőföldindex gyors növekedését, például csökkent az egy hektárra jutó növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása, mint ahogy az egy hektárra jutó nettó vállalkozói jövedelem és a szántóföldi növényeknél a súlyozott termésátlagok is.
A szántók drágultak leginkább tavaly
Az elmúlt évben a szántók ára nőtt a legnagyobb mértékben, hektáronként 2,38 millió forintot kellett fizetni, ami éves szinten 1,6 százalékos növekedés. Ugyanakkor az árak alakulása régiónként eltérően változott, hiszen míg a Dél-Dunántúlon 8,5, a Dél-Alföldön pedig 0,4 százalékkal csökkentek az árak, addig a többi régióban 1,5 és 6,9 százalék közötti növekedés ment végbe.
A drágulás a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon volt a legnagyobb mértékű, 6,9 és 5,6 százalék,
ám az átlagárak még mindig Közép-Magyarországon a legmagasabbak, ahol egy hektár szántóért átlagosan már 3 millió forintot is elkérnek. Az Észak-Alföld (2,6 millió forint per hektár) és a Közép-Dunántúl (2,47 millió forint per hektár) szintén a legdrágább térségek közé tartozott, ezzel szemben Észak-Magyarországon 1,57 millió forint volt a szántók átlagára, továbbra is jelentősen elmaradva az országos átlagtól.
A vármegyéket nézve Hajdú-Bihar vármegyében voltak a legmagasabb átlagárak 2024-ben, ott több mint 3,24 millió forintba került egy hektár. Szintén a legdrágábbak közé tartozott Pest, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Békés és Fejér vármegye, ahol 2,6-2,9 millió forintba került egy hektár szántóterület. Meghaladta az országos átlagot a szántók ára Szabolcs-Szatmár-Bereg és Komárom-Esztergom vármegyében is, a legkevesebbet, 1,39 millió forintot pedig Nógrádban kértek el hektáronként. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Zala és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 2 millió forint alatt maradtak az átlagárak.
A gyümölcsösök, gyepek, rétek, legelők, erdők ára alig változott
Alig változott, mindössze 0,3 százalékot emelkedett a gyümölcsösök átlagára, mely így hektáronként 2,24 millió forint volt. A gyepek, rétek, legelők esetében átlagosan 1,32 millió forint volt a hektáronkénti ár, ami 0,1 százalékos emelkedést jelent, míg az erdőkért és fásított területekért 1,29 millió forintot kellett fizetni, kismértékű, 0,2 százalékos éves csökkenést követően.
Közép-Magyarországon kellett a legtöbbet fizetni az erdőkért, egy hektár ára az 1,5 millió forintot is meghaladta,
ahogy ebben a régióban voltak a legdrágábbak a gyepek, rétek legelők is, amelyekért hektáronként 1,7 millió forintot fizettek átlagosan. A gyümölcsösök az Észak-Alföldön kerültek a legtöbbe: egy hektár átlagosan 2,49 millió forintba.
Pörgessünk vissza: a minőségi termőföld a nyerő, ez szinte már arany
Természetesen a termőföldek minősége is kulcsszerepet játszik az árának alakulásában, és az elmúlt két évben egyértelműen a jobb minőségű földek ára emelkedett a legnagyobb mértékben. Tavalyra a 2022-es értékhez képest a 35 aranykorona-érték feletti szántók ára már 34 százalékot emelkedett, míg a közepes minőség 15–25 és 25–35 aranykorona-érték közötti szántók ára ez idő alatt 18–22 százalékot nőtt. Ezzel szemben a leggyengébb minőségű, 15 aranykorona alatti területek ára csupán 7 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban.
Az elemzés szerint
ez fordulatot jelent, hiszen 2015–2022 között pont az alacsonyabb értékű szántók drágulása volt a leggyorsabb.
Ezzel párhuzamosan változott az árak birtokméret szerinti alakulásának korábbi mintázata is. Míg a korábbi időszakban a szántók esetében a legnagyobb, 10 hektár feletti kategóriában ment végbe az egyik legjelentősebb áremelkedés, tavaly már az 1–5 hektár közötti kisebb parcellák drágultak a legnagyobb mértékben, 1,9 százalékkal.
Sánta József, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója szerint ez arra utal, hogy a piaci figyelem ismét a jobb adottságú területek felé fordult, és megnőtt a kisebb földterületek forgalomképessége, ami akár hosszú távon is befolyásolhatja a földbefektetések irányát. „A termőföld a mezőgazdasági termelés alapja, komoly értékkel bír, és ennek megfelelően a finanszírozása is kulcskérdés. A jelenlegi magasabb kamatkörnyezetben elsősorban az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ kamattámogatott termék jelenthet segítséget a gazdálkodók számára. Az állami földértékesítési programban pedig amellett, hogy a legtöbbször értékbecslés nélkül be tudjuk fogadni a hiteligényt, azzal is segítjük ügyfeleinket, hogy már a szerződések közjegyzői okiratba foglalására sincs szükség. Költségoldalon ezzel is támogatjuk a gazdákat, ami szintén tükrözi a gazdatársadalom iránti elkötelezettségünket” – tette hozzá.
Az elemzés arra is kitér, hogy a termőföld továbbra is kiváló befektetés hosszabb távon, hiszen 2007 és 2024 között 275 százalékkal drágult, az MBH Lakásárindex 243 százalékos növekedést mutatott ez idő alatt, míg a BUX ugyanebben az időszakban 202 százalékos növekedést ért el. A szakértők által vizsgált lehetőségek közül a termőföldnél csak az arany forintban kifejezett ára nőtt jobban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.