Migránsokkal rakja meg az elszegényedett óceáni szigeteket az egykori börtöngyarmat, és dollármilliárdokat fizet

Ausztrália óriási összeget fizet azért a Csendes-óceán közepén, szinte minden lakott területtől távol fekvő Nauru szigetének, hogy befogadjon 354 korábban őrizetben tartott embert, akiknek nincs joguk az országban maradni.

Elképesztő pénzt kap a migránsok befogadásáért Nauru

Nauru a 354 fő befogadásáért az első évben 408 millió ausztrál dollárt (közel 90 milliárd forint) zsebelhet be, amit utána 30 évig évente 70 millió ausztrál dollár (több mint 15 milliárd forint) követ – derül ki az Al-Dzsazíra összefoglalójából. Az éves összeg Nauru GDP-jét közel a harmadával dobhatja meg.

David Pocock független ausztrál szenátor szerint az ügylet mintegy 2,5 milliárd ausztrál dollárba kerülhet az országnak 30 év alatt. A szenátusi meghallgatásra azután kerül sor hogy Tony Burke belügyminiszter bejelentette a megállapodást Nauruval. 

A mintegy 12 500 fő lakosú Nauru mindössze 21 négyzetkilométeres területével a világ egyik legkisebb állama, ráadásul területének 80 százaléka lakhatatlan a korábbi foszfátbányászat miatt. Az ország elnöke, David Adeang szerint a megállapodás segíti javítani Nauru hosszú távú gazdasági ellenálló képességét. Jogvédő csoportok ugyanakkor kritizálták az alkut, mondván, az diszkriminatív, szégyenteli és veszélyes, ráadásul a szerződés szövege akár több ezer fő deportálását is lehetővé teszi.

A sehova vissza nem küldhető migránsok problémája

Ausztrál bevándorlási tisztviselők szerint arra nincs garancia, hogy mind a 354 főt, köztük azokat is, akiket súlyos bűncselekményekért ítéltek el, befogadja Nauru, erről a szigetország hozza meg a végső döntést. Ausztrália számára régóta gondot okoz, hogy mit kezdjen azokkal a bevándorlókkal, akiket sehova sem tud visszaküldeni vízumuk lejárta után. Korábban az ország egyik bírósága úgy döntött, hogy a korlátlan őrizet törvénytelen, ezért 220 embert szabadon engedtek. A kormány szerint ma már 354 ilyen helyzetben lévő ember van az országban.

Februárban az ausztrál kormány egy meg nem nevezett összeget fizetett a szigetnek három, erőszakos bűncselekmények miatt elítélt bevándorló befogadásáért cserébe, ám jogi kifogások miatt a folyamat elakadt.

2001-ben pedig Nauru volt az egyik ország, ahova Ausztrália a menedékjogot kérőket küldte vitatott országon kívüli őrizetes programja keretében. 2023-ban azonban az utolsó menekültek is visszatértek a szigetről, miután Anthony Albanese miniszterelnök beváltotta ígéretét a program felszámolásáról

Ennek ellenére januárban az ENSZ emberi jogi bizottsága is úgy ítélte, hogy a program megsértette a nemzetközi polgári és politikai jogokról szóló 1966-os egyezményt.

A múlt hónapban megkapták az állampolgárságot a sziget azon programjának első szereplői, mely 105 ezer dolláros, Nauruban eszközölt beruházásért ad útlevelet.