Az összesített értékelésben a listát japán gyártmányok uralják: az első tíz között a hetedik helyen áll a Volkswagen Polo 1.2 TDI BlueMotion, a nyolcadikon pedig a Kia Picanto 1.0 LPG ISG. A tízből az összes többi japán gyártmány.
A listát a Lexus CT 200h vezeti, a második helyen a Toyota Prius, a harmadikon a Toyota iQ 1.0 VVT-i áll. A negyedik a Toyota Auris Hybrid, az ötödik a Honda Insight Hybrid, a hatodik a Honda Jazz Hybrid. A kilencedik helyezést a Nissan Micra Visia 1.2 DIG-S szerezte meg, a tízedik helyen pedig a Suzuki Alto és a Nissan Pixo áll holtversenyben.
A VCD szigorúbb környezetvédelmi normák bevezetését tartaná szükségesnek, ami a német gyártókat is nagyobb erőfeszítésre ösztönözné. "Nem elég a prémium szegmensre összpontosítani, még akkor sem, ha az hozza a legtöbb pénzt" - mondta a VCD klímapolitikai szóvivője Gerd Lottsiepen. "A nagy limuzinok klímagyilkosok és azok is maradnak."
A német autógyártók szakmai szervezete a Verband der Automobilindustrie (VDA) ellenvetésében rámutatott, hogy az újonnan üzembe helyezett német gyártmányú autók széndioxid kibocsátása jelentősen csökkent. A júliusi üzembe helyezések átlaga szerint kilométerenként 146 gramm széndioxidot bocsátanak ki, ami elméletileg 5,9 literes átlagfogyasztásnak felel meg. A német autók átlaga eszerint elmarad az importált autók átlagától, különösen a felső kategóriáknál.
Négy év múlva lép életbe az EU 130 grammos kibocsátási korlátja, 2020-ra pedig már 95 grammra kell csökkenteni a kilométerenkénti széndioxid kibocsátást.
A VDA hibrid járművek vásárlására buzdítja a németeket. "A német ipar átaludta a hibrid technológia térnyerését" - mutatott rá Gerd Lottsiepen.
A listát a hétüléses jármű kategóriában vezeti egy német modell, a földgáz üzemű VW Touran 1.4 TSI EcoFuel CNG DSG. A leginkább környezetbarát járművek listáját pedig a smart fortwo coupé 40kW cdi vezeti 86 g/km CO2 kibocsátással.
A VCD több szempont figyelembe vételével állította össze a klímavédelmi rangsort. A széndioxid kibocsátást 60 százalékos, a zajos üzemelést 20 százalékos, az emberi szervezet károsanyag terhelését 15 százalékos, a nitrogén kibocsátással modellezett környezetterhelést 5 százalékos súlyozással vette figyelembe.
