Cégvilág

A beszállítók veszik föl a hitelt

Száz évvel ezelőtt az emberiség még csaknem védtelen volt a betegségekkel szemben. A korabeli kórházakban a diagnosztikus és terápiás lehetőségek szinte teljes hiánya miatt

a halálozási arány az 1900-as évekig meghaladta a 90 százalékot.

Az elmúlt évszázadban a technológiai fejlődés hatására életkörülményeink gyökeresen megváltoztak. Az orvoshoz jutást fejlett kommunikáció, úthálózat, gépjárművek biztosítják, hatékony diagnosztikus-terápiás eszközök sora áll rendelkezésre, védőoltások, antibiotikumok és gyógyszerek segítik gyógyulásunkat. A folyamat eredménye, hogy a 65 éven felüliek aránya hamarosan meghaladja a lakosság 20 százalékát, miközben az aktív korúak száma csökken.

Mindez óriási kihívás a gazdaságnak. 2020-ra az egészségügy költségigénye eléri a GDP 12-15 százalékát (a PwC Health Research Institute előrejelzése, 2009), azaz tíz éven belül több mint a duplájára kellene emelnünk a ráfordításokat, ehhez azonban évi 10 százalék feletti gazdasági növekedésre lenne szükség, amire egyelőre kevés az esély.

A kórházak forrásaik mintegy 65 százalékát bérekre és járulékokra költik, így a fekvőbeteg-ellátás 430 milliárdos éves költségvetéséből csak körülbelül 150 milliárd forint jut az intézmény működésének

további kiadásaira: energiára, élelmezésre, szolgáltatásokra, beszerzésekre, felújításokra, eszközcserére stb. Eközben a kórházak kifizetetlen számláinak összege folyamatosan növekszik, a 127,7 milliárd forintot meghaladó tartozásuk kiegyenlítésére belátható időn belül nyilvánvalóan nincs esélyük. Meddig bírják az intézmények az alulfinanszírozottságot?

Mindaddig, amíg a beszállítók hajlandók hitelezni nekik. Paradox a helyzet: nem az intézmények vesznek fel hitelt, hanem a beszállítóik. Meggyőződésem, nem a kórházak fognak dőlni, hanem a fedezet nélküli kinnlevőséget felhalmozó beszállítókat söpri el a csődhullám.

Véleményem szerint az egészségügyi ellátórendszer problémáinak megoldása nem halogatható tovább. Határozott fellépésre, kemény döntésekre és lényegesen feszesebb tempóra van szükség. Az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról eddig megismert tervek – tulajdonosi szerkezet, betegutak átalakítása, folyamatok

átszervezése – helyes irányba mutatnak, de önmagukban nem oldják meg a problémákat.

A 70 éves átlagéletkorú, elavult kórházépületek nem felelnek meg teljes mértékben a kor követelményeinek, a feladatoknak, a betegforgalomnak és a technológiai lehetőségeknek. Új intézményrendszerre van szükség, melynek megvalósításához EU-forrásokat kell rendelni. Egy korszerűen kialakított struktúra kevesebb intézménnyel is képes lenne a betegellátásra.

Az egységes irányítás, az intézmények ellátási feladatának pontos meghatározása, az ehhez szükséges technológia optimalizálása és a szigorú ellenőrzés biztosítja az ehhez szükséges kereteket.

Meg kell változtatni az egészségügyről alkotott képet. Tudomásul kell venni, hogy az egészségügyi intézmény egy költségesen létrehozható és fenntartható, magas technológiai felszereltségű high-tech vállalat, amelynek „üzemcsarnokaiban” hatalmas értéket, az egészséges embert „állítjuk elő”.

Mindannyiunk érdekében itt lenne az ideje, hogy nekilássunk végre!

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek