"Lépésről-lépésre megszabadulunk a tranzitállamok diktátumától" - hangoztatta az orosz miniszterelnök, egyértelműen célozva az Ukrajnával kirobbant és máig megoldatlan gázárvitára. A gázcsővezeték első vonalát, amely a Szentpétervr közeli Viborgtól indul ki, kedden elkezdték technológiai gázzal töltik feltölteni. Ez egyben a konstrukció szilárdsági tesztelése. Október végén pedig megkezdődnek a közvetlen gázszállítások Oroszországból az európai partnereknek. Így, az Északi Áramlat beindításával, Vlagyimir Putyin szavaival élve, véget vetnek a tranzit országok diktátumának.
Elemzők utalnak arra, mindeddig Ukrajna és Fehéroroszország területén át jutott el az orosz gáz Európába. Ám Putyin szerint az Északi-áramlat üzembe helyezésével Ukrajna elveszíti majd kizárólagos helyzetét, mint tranzit ország. „Ukrajna (természetesen) hagyományos partnerünk. Mint minden tranzit ország, megpróbál a tranzithelyzetéből hasznot húzni.” „Most azonban ez az előny eltűnik. Kapcsolataink ezzel egyre civilizáltabb jelleget öltenek majd” – fogalmazott nem minden él nélkül az orosz miniszterelnök, aki egyben bejelentette, hogy Dmitrij Medvegyev elnök Németországba látogat idén novemberben, amikor az Északi-áramlatot hivatalosan üzembe helyezik, és azon az első orosz gázszállítmányt útnak indítják Európába. Putyin egyben köszönetét fejezte ki Gerhard Schröder volt német szövetségi kancellárnak, az Északi-áramlat felügyelő bizottsága elnökének a Északi-áramlat kérdésében kifejtett tevékenységéért.
Elemzők figyelmét persze nem kerülte el Putyinnak az a kijelentése sem, amely szerint az Európának szánt orosz gázállítások fokozása mostanában különösen aktuális. „A gázmennyiségeket 11 atomerőmű áramtermelésével lehet összehasonlítani” – fogalmazott. Az Északi Áramlat esetében pedig elvben olyan új szállítási útvonal kínálkozik majd az Európának szánt orosz gáz részére, amely lehetővé teszi az exportútvonalak diverzifikálását, a mindenkori tranzit országoktól való függés csökkentését, az európai fogyasztók gázzal való biztonságos ellátását.
Az Északi áramlaton történő gázszállítások célpiacai között szerepel Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Franciaország, Dánia és további EU országok. A RIA Novosztyi prognózisa szerint az EU országok a következő tíz évben mintegy 200 milliárd köbméterrel (több mint 50 százalékkal) fokozzák majd gázimportjukat. A viborgi ceremónia után a Gazprom főnöke jelentette Putyinnak, hogy az idei első nyolc hónapban 14,5 százalékkal nőtt az orosz gáz exportja a FÁK-térségen kívüli országokba. Alekszej Miller szerint az európai piacon ugyanis nőtt a földgáz iránti kereslet.
Természetesen Németországban is tudják, hogy az orosz földgázra megkerülhetetlenül szükség van. Vélhetően ez a kérdés is szóba került – nem hivatalosan - Josef Ackermann, a Deutsche Bank elnöke múlt heti ismételt moszkvai látogatása során, amikor Vlagyimir Putyinnal találkozott. „Európa gazdasági fejlődése csak Oroszországgal szorosan együttműködve lehetséges” – hangoztatta Ackermann, köszönetet mondva az orosz miniszterelnöknek az orosz-német együttműködésnek nyújtott támogatásáért.
„Oroszország az európai kontinens igen fontos része” –hangoztatta a német bankár, emlékeztetve Putyint a Berlinben történt tavalyi találkozójukra, amelynek során az orosz miniszterelnök szabadkereskedelmi övezet létrehozását javasolta Oroszország és az között. Ackermann szerint a német gazdasági körök annak idején igen aktívan támogatták ezt az ötletet. „A Deutsche Bank régi partnerünk, amely már 1881 óta dolgozik Oroszországban és az eltelt időben óriási utat tett meg az együttműködés különböző irányaiban” – viszonozta Putyin.
Arra, hogy Oroszország mint gázexportáló hatalom nagy jövő elé néz, persze a Nemzetközi Energetikai Ügynökség végrehajtó igazgatója is rámutatott. Tanaka Nobuo szerint a fukusimai szerencsétlenség után világszerte felülvizsgálják az atomerő-fejlesztési terveket. Ezzel kapcsolatban az atomerőművek száma világviszonylatban 10 százalékkal csökkenhet. Emiatt növekszik majd a szén és a gáz felhasználása, ami nagy perspektívákat nyit Oroszország előtt – jegyezte meg Tanaka idén június közepén.
Szergej Smatko orosz energiaügyi miniszter pedig a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gazprom orosz gázmonopólium be akar szállni az európai energiaprojektekbe és részt akar venni Európa új energiamérlegében. Emlékeztetett arra, hogy a fukusimai japán atomerőműben történt katasztrófa következményeként az Európai Unió felülvizsgálta az energiastratégiáját. Ezért határozta el Németország, hogy 2022-ig valamennyi atomerőművét leállítja.
Ez viszont azt jelenti, hogy a német iparnak (pótlólag) sok százmillió eurónyi kolosszális költséget kell majd viselnie, hogy az olcsó nukleáris áramot más forrásokból származó árammal helyettesítse. „Ezért vagyunk biztosak benne – mutatott rá -, hogy az orosz gáz megveti a lábát ezen a (német) piacon. A legfőbb szívügyünk jelenleg abban áll, hogy létrehozzuk az érdekek egyensúlyát. Ma arról beszélünk, hogy milyen feltételek mellett szivattyúzzanak orosz gázt Európának. Készek vagyunk aktívan részt venni egy új európai energiamérleg megteremtésében” – szögezte le Smatko.
Sőt, a Gazprom annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy részvényesként beszáll az E.ON német energiakonszern projektjeibe erőművek építése céljából Németország területén. Ezt Alekszej Miller, az orosz gázóriás elnöke közölte, még június közepén. „A partnereinkkel folytatott tárgyalásokon egyetértettünk abban, hogy a gáz iránti kereslet Európában, különösen pedig Németországban a belátható jövőben növekedni fog. Annál is inkább, mert a szövetségi kormány az atomerőből történő fokozatos kiszállás mellett határozott. …Olyan új áramkapacitásokról beszélünk, amelyeket Németországban kell megépíteni. Vizsgáljuk e variánsokat, és nem zárom ki, hogy e projektekben tulajdonrészeket szerezhetünk” – jelezte Miller.
Ráadásul a Lukoil, amely Oroszország legnagyobb magántulajdonú olajvállalata és a Siemens AG német technológiai konszern stratégiai ugyancsak június közepén együttműködésről egyezett meg az energiaprojektek terén. Erről szóló hároméves egyezményt írt alá Vagit Alekperov, a Lukoil elnöke és Peter Löcher, a Siemens vezetője, valamint Tom Blades, a Siemens olaj- és gázdivíziójának főnöke. Az orosz vállalat sajtóközleménye szerint a partnerek többek között a megújuló energiák terén fognak együttműködni, víz- és szélerőműveket akarnak közösen építeni. A Lukoil és a Siemens közös projekteket akarnak megvalósítani Oroszországban, más FÁK-államokban, de Romániában, Irakban, Szaúd-Arábiában is.
Ám az orosz földgáz körül továbbra is elsősorban az ár körül vannak gondok Európában. Elemzők emlékeztetnek Alekszej Millernek, a Gazprom elnök-vezérigazgatójának ez év derekán a globális energiavállalatok főnökeinek a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon tett prognózisára, miszerint a földgáz ára 2011 végére elérheti az 500 dollárt ezer köbméterenként. “Jelenleg emelkedő irányzatot látunk a piacon. A gázárak újabb rekordjára számíthatunk idén. Arra számítunk, hogy az árak el fogják érni az 500 dollárt ezer köbméterenként” – mondotta. “Kész vagyok egyetérteni azokkal prognózisokkal, amelyeket szerint a meglepetések és rekordok idejét éljük. Újabb meglepetéseknek és rekordoknak leszünk a szemtanúi az energiapiacon”- tette hozzá. Az Itar-TASZSZ június 17-i jelentése emlékeztetett arra, hogy 2008 júliusában Miller azt jósolta, hogy a gáz ára 500 dollár lesz ezer köbméterenként. 2008 októberében az orosz termelésű gáz európai ára elértek e jósolt szintet. Novemberben Miller azt mondta,”az olcsó gáz napjainak vége”, és az index új rekordot fog elérni 2012-re.
Erre utalt Angela Merkel is Dmitrij Medvegyev júliusi berlini látogatása kapcsán. A német szövetségi kancellár ugyanis azt közölte újságírókkal, hogy az árproblémák jelentik a fő akadályt, amely a Németországnak szánt orosz gáz mennyisége növelésének útjában állnak. Az elmúlt évben már több európai közmű folytatott tárgyalásokat a Gazprommal azért, hogy az orosz gázóriás csökkentse a hosszú távra szóló szerződésekben szereplő árakat,. „Németország teret akar biztosítani magának az árak csökkentésére, ezért várni akar, amíg a helyzet jobban megnyugszik, valószínűleg 2012-ig” – vélte Jelena Szavcsik, a moszkvai Aton befektetési bank olaj- és gázelemzője. „30-35 százalékos áremelés teljes mértékben realisztikus hosszú távon” – fejtegette. Az E.ON pedig jelenleg tárgyalásban áll a Gazprommal az orosz gázszállítások árának csökkentéséről – jelentette a RIA Novosztyi 2011. július 18-án.
Az orosz hírügynökség idézte Dmitrij Alekszandrovot, az Unilever befektetéselemzési és befektetési társaság vezetőjét, aki a moszkvai Nezaviszimaja Gazetában megállapította, a nyugati partnerek számára egyre zavaróbb az orosz gázmonopóliumnak az az árformulája, amely szerint a gáz ára a világpiaci olajárakhoz van kötve. Nézete szerint azonban a Gazprom nem fog hozzájárulni a nyugatiak részére árengedményhez mindaddig, amíg az olajpiaci áraknál a jövőbeni trend és ezzel együtt a gázár trendje nem világos.
Röviden tehát, egyelőre - hacsak nem következik be előre nem látott új fejlemény– nem látható előre, miként végződik az orosz-ukrán gázárvita, amelyben eddig mindkét fél fokozta a tétet. Az ukrán rádió kedden azt jelentette, hogy az Ukrajnának szánt orosz gáz ára az idei utolsó negyedévben rekordmagasságot, ezer köbméterenként közel 500 dollárt fog elérni. Szakértők prognózisa szerint a gáz ára az ukrán végső fogyasztók számára elérheti a közel 600 dollárt is. Az viszont már előre látható, az európai fogyasztóknak kell az orosz földgáz, s vélhetően el kell fogadniuk az orosz földgáz drágulását. Legalábbis egyelőre…
A szerző a MÚOSZ gazdasági tagozatának elnöke
