Agrárium: maradnak a magas árak

Mérséklődik a mezőgazdaságiár-növekedés üteme, ám csökkenés helyett a várakozások szerint a jelenlegi magas szinteken rögzülnek akár évekre is a termelői árak. Az agrártermékek termelőiár-szintje 2011 augusztusában 12,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál – derül ki a KSH tegnap közzétett adataiból. 2011. január–augusztus között az előző év azonos időszakához képest az élő állatoknál és állati termékeknél 14,4, a növényi termékeknél 40,6 százalékos az áremelkedés volt tapasztalható. A drágulás után tartósan magas szintet jósolnak a hazai és a nemzetközi szereplők is. A jellemzően magas élelmiszerárak továbbra is megmaradnak – derül az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tegnap ismertetett prognózisából.

Ilyen körülmények között racionálisnak tűnik a mezőgazdaságba invesztálni, és a kormánynak is feltett szándéka, hogy a hazai sertésállományt már középtávon jelentősen növelje. „A kocatartás felfuttatása természetesen növelheti a vágóállatok számát is, egy ilyen program azonban inkább a kormányzat által is preferált lokális, kistermelői piacok világában jelenthet előrelépést, a nagyüzemi húsfeldolgozás számára mindez valószínűleg nem képez majd alapanyagot” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke hozzátette: a kocák tartása még a háztáji, esetleg alacsonyabb technológiai színvonal esetén is eredményezhet évente körülbelül 18 malacot kocánként, azonban ezek begyűjtése a nagy vágóhidak számára olyan pluszköltséget jelent, amely tovább drágítaná az alapanyagot. A házról házra járva begyűjtés ráadásul állategészségügyi kockázatokat is felvet. A kicsi, vágópontos rendszer számára ez továbbra is jelenthet alapanyagot, de ilyen szisztémában mind a tenyésztés, mind a feldolgozás drágább lesz, mint nagyüzemileg. Ha tehát a rendszer transzparensen, legálisan működik majd, akkor számítani kell arra, hogy az így előállított sertéshús nem lesz olcsóbb a boltban kaphatónál – tette hozzá az elnök. Éder hangsúlyozta: a Magyarországon általánosan érvényes árakra ez sem lesz hatással, hazánk uniós csatlakozásával a sertésárakat mintha a német nívóhoz igazították volna.

„Az »egy koca – egy porta« program értékelhetetlen koncepció, amely ebben a formában biztosan nem fog megvalósulni” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „A hazai sertésállomány ma már egészségtelenül kevés, ezért helyes az a kormányzati szándék, hogy növelni kívánják azt.” A kocatartás, a malacok előállítása azonban rendkívül összetett, nagy szakértelmet, szakképzett tenyésztőket, állatorvosokat igénylő feladat. A sertéshízlaláshoz nem kell ilyen szintű szakértelem, a falvak külterületén létesítendő, legalább több száz sertés egyidejű tartására alkalmas telepek támogatásában lehetne fantázia – tette hozzá. Rámutatott: a falun belül történő sertéstartás ma már nem működne az önkormányzatok, a lakók ellenállása és az uniós előírások miatt sem. A mai modern faluszerkezetben nem megoldott például a veszélyes hulladéknak számító hígtrágya elhelyezése. Raskó is úgy látja: az árakat sem lenne képes befolyásolni ez a program, hiszen a hazai árszint régóta a németországi nagykerárakhoz igazodik.

Elvileg megéri

A kormány sertéságazati stratégiájának első ütemében 600-800 ezerrel nőhet a sertések száma, ha megvalósul a miniszterelnök által kezdeményezett „egy koca – egy porta” program – jelentette ki néhány napja Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A várható kedvezőbb árszint hatására elvileg a termelőknek megérné beszállni a sertéstartásba.