Súlyos figyelmeztetést kapott az uniós óriásbanktól Magyarország és Lengyelország a vendégmunkások kitiltása miatt: „Az elöregedő népesség többe kerül”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyar és a lengyel kormány egyaránt szigorítani kezdte a harmadik országokból érkező vendégmunkások foglalkoztatását, miközben a vállalatok és a közgazdászok egyre súlyosabb munkaerőhiányra figyelmeztetnek. A két kabinet ezzel a bevándorlást ellenző közvéleménynek próbál megfelelni, a korlátozások azonban hosszabb távon lassíthatják a gazdasági növekedést, csökkenthetik az adóbevételeket, és tovább nehezíthetik az elöregedő társadalmak finanszírozását.
Magyarország júniusban leállította a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból érkező dolgozók munkavállalói vízumainak kiadását. A kormány ezt a vendégmunkások foglalkoztatását szabályozó intézkedéssorozat első lépéseként mutatta be – írja a Reuters.
Lengyelország már korábban hasonló irányba fordult. Donald Tusk kormánya tavaly 22 százalékkal csökkentette az Európai Unión kívüli országok állampolgárainak kiadott munkavállalási engedélyek számát. A lengyel belügyminisztérium júniusban azt is közölte, hogy
2026 első negyedévében nyolcszor kevesebb munkavállalói vízumot adtak ki, mint 2022 azonos időszakában.
Az összevetést ugyanakkor torzítja, hogy időközben megváltoztak az ukrán állampolgárokra vonatkozó szabályok.
A két kormányra erős politikai nyomás nehezedik. Magyar Pétert és Donald Tuskot is azzal támadják, hogy túlságosan megengedők a bevándorlással szemben. A munkavállalási engedélyek korlátozásával mindketten azt próbálják bizonyítani, hogy a külföldi munkaerő beengedése nem marad ellenőrizetlen.
A szigorítások jelentős társadalmi támogatottságra támaszkodhatnak. Egy januári lengyel felmérésben a válaszadók körülbelül kétharmada mondta azt, hogy Lengyelországnak kevesebb unión kívüli bevándorlót kellene fogadnia. Magyarországon a Republikon Intézet elemzése szerint
- a megkérdezettek csaknem fele egyáltalán nem engedne be migránsokat a szegényebb országokból,
- további 40 százalék pedig a jelenleginél vagy az elképzelhetőnél kisebb létszámot fogadna el.
A vállalatok munkaerőigénye ezzel ellentétes irányba mutat. Lengyelországban már több mint egymillió külföldi dolgozik, mintegy kétharmaduk ukrán állampolgár. A külföldi munkavállalók több ágazatban a működés fenntartásához szükséges létszámot biztosítják, miközben a születések száma a második világháború óta nem látott mélypontra süllyedt.
A Deloitte, az Ipsos és a lengyel Közügyek Intézete 2026-os jelentése szerint az Európai Unión kívülről érkező dolgozók tavaly akár a lengyel gazdasági teljesítmény 10,7 százalékához is hozzájárulhattak. A Lengyel Gazdasági Intézet korábbi előrejelzése ennél is súlyosabb hosszú távú kockázatot jelzett: számításaik szerint 2035-re 2,1 millió fővel csökkenhet a lengyel munkaerőállomány.
Itt a figyelmeztetés: az idősekkel nőnek a kiadások is
Az iparban kialakuló létszámhiány önmagában 6-8 százalékkal vetheti vissza a lengyel bruttó hazai terméket. Ez nem egyetlen év várható recesszióját jelenti, hanem azt, hogy a gazdaság teljesítménye ennyivel maradhat el attól a szinttől, amely megfelelő munkaerő-kínálat mellett elérhető lenne.
A magyar gazdaságról a rendelkezésre álló szöveg nem közöl hasonló részletességű számításokat.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető uniós közgazdásza azonban Magyarországot és Lengyelországot egyaránt a nyugat-európainál nehezebb demográfiai helyzetben lévő országok közé sorolta.
Marcin Tomaszewski szerint a kevesebb munkavállaló lassabb növekedést és alacsonyabb adóbevételt jelent, miközben az idősödő népesség miatt emelkednek a nyugdíj- és egészségügyi kiadások. A két ország problémáját súlyosbítja, hogy még azelőtt kezdett gyorsan öregedni a társadalmuk, hogy elérték volna a gazdagabb nyugati államok jövedelmi szintjét.
Magyarország és Lengyelország ráadásul csak viszonylag nemrég vált olyan állammá, ahová tartósan külföldi munkavállalók érkeznek. Korábban mindkét országra inkább az elvándorlás volt jellemző, ezért az intézményrendszernek és a társadalomnak rövid idő alatt kellett alkalmazkodnia az új helyzethez.
A lengyel kormány szerint az átmenet valóban nehéz egyensúlyozást igényel. Maciej Duszczyk lengyel belügyminiszter-helyettes úgy fogalmazott: ha egy hagyományosan kivándorló ország bevándorlási célponttá válik, a társadalom egész működését hozzá kell igazítania ehhez.
Varsó ugyanakkor nem akar olyan gazdasági modellt kialakítani, amely döntően az olcsó külföldi munkaerőre épül.
A korlátozások következményei elsősorban azokban az ágazatokban jelentkezhetnek, amelyek már most is nagymértékben támaszkodnak külföldi dolgozókra. Ha a vállalatok nem találnak elegendő alkalmazottat, visszafoghatják a termelést vagy a beruházásaikat, illetve magasabb bérekkel próbálhatnak munkaerőt szerezni. Ez javíthatja a hazai dolgozók alkupozícióját, de emelheti a vállalati költségeket és a fogyasztói árakat is.
A magyar és a lengyel kormány előtt ezért ugyanaz a politikai-gazdasági dilemma áll. A vendégmunkások számának csökkentése népszerű lehet a választók körében, miközben a népességfogyás és az idősödés miatt egyre szűkebb a belföldi munkaerő-kínálat. A korlátozások valódi ára akkor válik láthatóvá, amikor a cégek már nem tudják betölteni az üres állásokat, és emiatt beruházások, termelési kapacitások vagy adóbevételek maradnak el.
