BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bizottság: zöldebb agráriumot!

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság

Az Európai Bizottság tegnap mutatta be a közös agrárpolitika (KAP) 2014 utáni időszakra vonatkozó reformtervezetét. A javaslat kedvez az új tagállamok többségének, de Magyarországon nem várható a támogatások növekedése.


Csökkenne az új és a régi tagállamok gazdálkodóinak juttatott kifizetések közti szakadék – ez áll az Európai Bizottság tegnap kiadott javaslatcsomagjában. Ennek legnagyobb győztesei a balti államok lennének, de a tervezet szerint a román és bolgár gazdálkodók is jól járnának. Jelenleg Lettországban a legalacsonyabb a területalapú támogatás, ahol a bizottság tervei szerint hét év alatt több mint 60 százalékkal emelkednének a kifizetések.

Ezzel szemben a francia, holland, belga, görög és olasz farmereknek 1–7 százalékkal jutna kevesebb pénz. Érdekesség, hogy a KAP legnagyobb ellenzőjének tartott Nagy-Britanniában a tervezet szerint emelkednének a kifizetések.

Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos kiemelte, hogy nem minden új tagállamban emelkednének a kifizetések, mivel azok Magyarországon és Szlovéniában már jelenleg is elérik az EU-s átlag 90 százalékát.

A támogatási szintek közelítését folyamatosan, többéves időszak alatt hajtanák végre, és a fokozatos kiegyenlítés nemcsak az országokra, hanem az egyes termelőkre és ágazatokra is vonatkozna. Országokon, illetve régiókon belül 2019-ig kellene teljesen egységessé válni a hektáralapú kifizetéseknek.

A támogatások célzottabb felhasználását kívánja elérni a bizottság az „aktív gazdálkodó” bevezetni kívánt fogalmával. A tervek szerint a jövőben nem részesülhetnének a közvetlen agrártámogatásokból olyan természetes vagy jogi személyek, amelyek nem vagy csak alig végeznek mezőgazdasági tevékenységet. Így kiesnének a haszonélvezői körből többek között a repülőterek, sportlétesítmények és ingatlanfejlesztő cégek.

Továbbá éves szinten 300 ezer euróban maximálná a bizottság az egyes gazdaságoknak kifizethető jövedelemtámogatást, de már 150 ezer eurótól felfelé sávosan csökkentené a jelenlegi támogatási szinteket.

A tervezet egyik legmerészebb és talán legvitatottabb eleme, hogy a bizottság a környezettudatossághoz kötné a támogatások 30 százalékát. Ezek szerint törekedni kell a diverzifikációra,

vagyis legalább háromféle szántóföldi növényt kell termeszteni, amelyek mindegyikének 5 és 70 százalék közötti részt kell képviselnie a teljes termelésből. Védeni kell a legelőket, és minden farmnak a mezőgazdasági területeinek 7 százalékát ökológiai célból ki kellene vonni a művelés alól. A biogazdálkodást folytató farmok automatikusan jogosulttá válnának a kifizetésekre.

A gazdálkodókat képviselő szervezetek felháborodásuknak adtak hangot a tervezet miatt, mivel szerintük nem várható el, hogy a farmerek kivonják a művelés alól földterületeik egy részét, miközben az élelmiszerárak rekordmagasságokban tartózkodnak, s a világ élelmiszer-kereslete folyamatosan nő.

A környezetvédők szerint a javasolt intézkedések csak kozmetikázásra alkalmasak, nem elég „zöldek”, és a gazdálkodók lényegében ugyanannyi támogatást kapnak majd, mint eddig.

A közös költségvetés legnagyobb szeletének vitája kezdődött meg a reformtervezet tegnapi bemutatásával. A közös agrár- és vidékfejlesztési politika a teljes uniós büdzséjéből évi mintegy 58 milliárd eurót, vagyis annak 47 százalékát képviseli. A következő egy év vitái várhatóan a régi törésvonalak mentén folynak. A brit kormány szerint indokolatlanul magasak a közvetlen támogatások, különösen most, hogy az élelmiszerárak rekordmagasságokba szöktek, és várhatóan az évtized végéig magas szinteken maradnak. Ezzel szemben Franciaország vagy a jelenlegi soros elnök Lengyelország továbbra is a KAP fő védelmezőiként lépnek fel.

Válságalapot állítanak fel

A nem várt piaci válságok kezelésére évi 500 millió eurós alapot állítana fel a bizottság, ez többek között

az idei e. coli- járványhoz hasonló események idején szolgálhatna mentőövként. Dacian Ciolos továbbá megerősítette, hogy a cukortermelési kvótát és a minimum fogyasztói árakat 2015. szeptember 30-tól eltörölnék.

az idei e. coli- járványhoz hasonló események idején szolgálhatna mentőövként. Dacian Ciolos továbbá megerősítette, hogy a cukortermelési kvótát és a minimum fogyasztói árakat 2015. szeptember 30-tól eltörölnék.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.