Felemás tendenciák látszanak nyugaton

Kis híján megduplázódott a Győr-Moson-Sopron megyei cégek adózás előtti eredménye tavaly, összességében 249,5 milliárd forintot ért el – mondta el lapunk kérdésére Mihalicz Antal, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az eredmény mintegy négyötöde nagyvállalkozásoknál keletkezett. Vagyis a megyében néhány nagy cégnek nincsenek komolyabb nehézségei, vannak azonban olyanok is, amelyek komoly veszteséggel küzdenek – tette hozzá az elnök. Ez pedig azért különösen fontos, mert országos összevetésben a nyugati megye a második az ezer lakosra jutó kisvállalkozások tekintetében.

Tavaly mintegy hétszázzal, 21 ezer fölé emlkedett a megyében működő egyéni vállalkozók száma, árbevételük közel öt százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak száma a megyében tavaly 1,2 százalékkal nőtt, de még így is 7788-cal kevesebb a három évvel ezelőttinél. A mikro- és kisvállalkozásoknál már nőni kezdett, a közepes cégeknél még visszaesett a foglalkoztatottak száma; a nagyvállalkozásoknál a félezres bővülés dacára 5500-zal kevesebben dolgoztak tavaly, mint 2008-ban. A havi jövedelem nagysága alapján Győr-Moson-Sopron az ötödik helyen áll a magyar megyék rangsorában.

A vállalkozások megyeszerte küzdenek a fennmaradásért – mondta el Mihalicz Antal. A rendszeresen késedelmesen befolyó összeg közel 40 százalékos aránya is mutatja, hogy hiányzik a pénz a gazdaságból. A kisvállalkozásokat ez is jobban megviseli. A tartozási láncba kényszerült cégek aránya emelkedett az elmúlt fél év során. A csak belpiacra termelő vállalkozások 53 százaléka került bele a tartozási láncba, míg a döntően exportra termelők körében a cégek 26 százalékának okoz problémát. A legkevésbé érintettek a kizárólag külföldi tulajdonban lévő társaságok. Egy júliusi kamarai felmérés szerint mindössze 18 százalékuk jelezte, hogy azért nem tudott időben fizetni, mert nekik sem fizettek határidőre. Egy éve ez még 30 százalék felett volt.

Győr-Moson-Sopron megye ipara 2010 első felében 20 százalékot meghaladó teljesítménynövekedést ért el. Az idei esztendő hasonló időszakában ezt további 11,9 százalékos bővüléssel toldotta meg, ez az országos átlag másfélszerese. Ez a termelő kisvállalkozások egy részénél is kedvezően jelentkezik. A kamara elnöke általános problémának látja a kisvállalkozásoknál a tervezés, elemzés hiányát. Ennek oka szerinte az, hogy az állandóan változó gazdasági környezet az egyik napról a másikra élésre készteti a cégeket.

A megyei kamara a „házhoz vitt” tanácsadástól kezdve az elektronikus és a nyomtatott médián át a rendszeres szakmai fórumokig igyekszik információkkal segíteni a kisvállalkozások döntéseit, kapcsolatépítését. Ebben az évben a megyében a Széchenyi-kártya program keretében 189 kisvállalkozás jutott kedvező és rugalmas folyószámlahitelhez, 1398 millió forint értékben. Az elnök szerint ez a kamara sikere is, hiszen a hiteligénylés tanácsadással kezdődik. „Segítünk abban, hogy a pénzintézet felé valós képet adjunk a vállalkozásról, ne maradjon egy adat sem háttérben, ez elősegíti a hitelhez jutást” – mondta.

A kamara fontosnak tartja az üzleti kultúra fejlesztését a gondolkodás, a tervezés, a kommunikáció, a kapcsolatteremtési készségek területén is – tette hozzá Mihalicz Antal. A kisvállalkozások elenyésző része hiszi el azt, hogy sikeres kooperációval akár külföldi piacon is eredményes lehet. Persze megjelenni a külpiacon csak eladható és különleges termékkel, szolgáltatással van esély. Ezért is fontos az innováció és annak felkarolása.

Visszafogott optimizmus

A mélyülő euróövezeti adósságválság, főleg Németország gazdasági növekedésének lassulása érinti majd az eddig viszonylag kedvezőbb helyzetben lévő exportőröket is. Az ipari vállalatok üzleti várakozása egy friss felmérés szerint pesszimistább lett, de a legtöbb cég Mihalicz Antal szerint jónak látja a jelenlegi helyzetét, és munkaerőfelvételt is tervez.