Felforgatják a cafeteriapiacot

Január elsejétől tetőtől talpig felforgatná a teljes hazai cafeteria-piacot a magyar kormány, ám

hiába van már csak bő két és fél hónap addig, a Világgazdaság értesülései szerint még nem eldöntött, hogy is nézne ki pontosan az új rendszer, számos lehetséges, egymástól eltérő alternatíva merült fel a tárgyalások során. A forrásaink szerint az átalakításra több átmeneti időt kellene hagynia a kormánynak, kellő felkészültség hiányában ugyanis a munkavállalók, a munkáltatók, a kkv-k, valamint a költségvetés is sokat veszíthetnek.

Lapunk úgy tudja, hogy a kormánynak csak a Széchenyi Pihenő kártyát (SZÉP) favorizáló eredeti elképzelései annyiban módosultak, hogy már nem biztos, jövőre teljesen megszűnne a hidegétkezési utalvány, azt ugyanis nagy valószínűséggel a Magyar Posta kezelné kizárólagosan. (A második Orbán-kormány egyik korai döntése értelmében a jelenleg működő étkezési utalványok „hidegek” és „melegek” is egyben, hiszen élelmiszer-vásárlásra, valamint étkezésre is felhasználhatók, jövőre gyakorlatilag újra különválasztanák a két típust.) Információink szerint olyan változat is felmerült, hogy egy átmeneti időszakban fennmaradna a papíralapú melegétkezési utalvány is a SZÉP mellett, de az még nem tisztázott, hogy azt is a posta kezelhetné kizárólagosan, vagy maradhatna a pályán a most a piac szinte egészét uraló három francia hátterű cég, az Edenred, a Sodexo és a Le Cheque Déjeuner. És bár a Magyar Postának egyáltalán nem ismeretlen terület az étkezési utalványok forgalmazása, hiszen idén áprilisban alapított leányvállalatot hasonló tevékenységre, és éppen folyamatban van a mintegy 35 ezer munkavállalójuknál a korábbi utalványok „sajátra” cserélése, úgy tudjuk, hogy számukra is átmeneti nehézséget okozhatna, ha kellő felkészülési idő nélkül januárban rájuk zuhanna az étkezési utalványok országos kezelésének terhe.

Az étkeztetésiutalvány-piac három legnagyobb szereplőjét, az Edenredet, a Sodexót és a Le Cheque Déjeuner-t tömörítő Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) értelemszerűen azt a megoldást tartaná jónak, ha az elektronikus kártyával párhuzamosan megmaradhatnának január után is a papíralapú utalványok, és a mostani szolgáltatók is működhetnének. „Így fenntartható lenne egy olyan rendszer, amelyben a munkáltatók maguk dönthetik el, mely szolgáltatóval szerződnek, a felhasználók pedig azt, melyik számukra a legmegfelelőbb juttatási forma és eszköz” – mondta lapunknak Nagy Márta, az EUFE alelnöke. A szakmabeliek szerint egyébként egy teljesen kártya- alapú rendszerre való zökkenőmentes átálláshoz legalább 2-3 év lenne szükséges. „A jelenlegi mintegy 40 ezer elfogadóhely közül 30 ezernél nincs kiépített kártyaleolvasó rendszer, emellett a 100 ezer ügyfél, azaz munkáltató és a mintegy 2,5 millió felhasználó cafeteria-rendszereit és juttatásait is össze kellene fésülni” – említette a nehézségeket Nagy Márta. Közlése szerint Nyugat-Európában éppen ezért a legtöbb helyen az elektronikus és az utalványrendszer párhuzamosan működik, és nincs rá példa, hogy a rendszert állami monopóliumban egyetlen kibocsátó működtetni tudná.

Az EUFE által múlt héten közzétett elemzés szerint a cafeteria- rendszer eredetileg tervezett átalakítása következtében az állam jelentős áfa-, szja- és egyéb bért terhelő járulékokból származó bevételtől esne el. Számításaik szerint a költségvetésnek éves szinten már akkor is 20 milliárd forintos kieséssel kellene számolnia, ha a most étkezési utalványos juttatásban rendszeresen részesülő mintegy 1,6 millió munkavállaló 40 százaléka át tudna térni 2012. január elsejétől a SZÉP kártya alapú rendszerre. Még súlyosabb problémának tartják, hogy a munkavállalók nettó jövedelme mintegy százmilliárd forinttal csökkenne, azaz ennyi vásárlóerő tűnne el a gazdaságból.

Kétszázmilliárd forintnyi „kajajegy”

Az étkezési utalványok piaca mintegy 200 milliárd forintot tesz ki, ebben a juttatásban 2,5 millió, azaz a teljes munkavállalói réteg csaknem kétharmada részesül havi rendszerességgel. Az idei évben a két juttatási forma felhasználhatósági körét összevonták, és ezzel a munkavállalók szabadon dönthették el, hogy utalványukat hol költik el, éttermekben, kifőzdékben, büfékben, vendéglátóegységekben vagy a kiskereskedelemben. Jelenleg munkavállalónként maximálisan 18 ezer forint/hó étkezési utalvány adható kedvezményes adózással. Átlagosan havonta 12 ezer forint értékben kaptak a munkavállalók ilyen juttatást az idén. Ezen a piacon a nagy professzionális szolgáltatók mellett magyar és külföldi kereskedelmi láncok és cafeteriakártya-kibocsátók versenyeznek az ügyfelekért.

Németh Márk Kétszázmilliárd forintnyi „kajajegy” Az étkezési utalványok piaca mintegy 200 milliárd forintot tesz ki, ebben a juttatásban 2,5 millió, azaz a teljes munkavállalói réteg csaknem kétharmada részesül havi rendszerességgel. Az idei évben a két juttatási forma felhasználhatósági körét összevonták, és ezzel a munkavállalók szabadon dönthették el, hogy utalványukat hol költik el, éttermekben, kifőzdékben, büfékben, vendéglátóegységekben vagy a kiskereskedelemben. Jelenleg munkavállalónként maximálisan 18 ezer forint/hó étkezési utalvány adható kedvezményes adózással. Átlagosan havonta 12 ezer forint értékben kaptak a munkavállalók ilyen juttatást az idén. Ezen a piacon a nagy professzionális szolgáltatók mellett magyar és külföldi kereskedelmi láncok és cafeteriakártya-kibocsátók versenyeznek az ügyfelekért.-->