Nem a cégek diktálnak

A következÕ két évtizedben lassan és fokozatosan csökkenteni kell az ország (a paksi fÛtÕelemeket is beleértve) mintegy 80 százalékos függését az elsÕdleges energiahordozók importjától és általában az energiától – írja elÕ az ország 2030-ig szóló energiastratégiája. Ám miközben ennek fÕ céljait illetÕen nagy volt az egyetértés, nem ígérkezik simának a hozzá kapcsolódó és elsÕ változatukban 2012 elsÕ negyedévében elkészülÕ cselekvési tervek elÕkészítése Bencsik János energetikai és klímaügyi államtitkár szerint.
Máris konfliktusoktól terhes a nagy ellátórendszerek, így a távhÕtermelés és -szolgáltatás átalakítása is, márpedig ez a stratégia számos céljával egybeesik: például a hatékony, a takarékos, a fenntartható és a megfizethetÕ árú energiaszolgáltatással. „Tarthatatlan, hogy a területen 20-40 százalékos a hÕveszteség, hogy az árban indokolatlan költségek jelennek meg, miközben a szektor a profit maximalizálására törekszik” – közölte múlt pénteki tájékoztatóján Bencsik János. Szerinte a szektor napokban életbe lépett új, hÕalapú támogatási rendszere azoknak nem kedvez, akik a tevékenységüket nem a tényleges hÕpiac méreteire szabták, hanem áramtermelésre az áramár támogatás miatt.
A piac egyik szereplÕje szerint viszont más a baj az új támogatással. „Úgy lÕtték be a mértékét, hogy vagy kibírjuk vele a telet, vagy nem” – közölte lapunkkal. Az érvényesíthetÕ távhÕárak csak az önköltséget fedezik, fejlesztésre, karbantartásra nem marad belÕle.
Neuralgikus a megújuló energiatermelés támogatási rendszerének módosítása is, mert fél évet késik – csak 2012. július 1-jén áll fel –, s mert az új szabályok ismerete nélkül kockázatos és így drágább is beruházást indítani a területen. Felvetésünkre Bencsik János azt mondta: „Ez egy olyan rossz beidegzÕdés, amin változtatnunk kell. Nem tartható, hogy a cégek mondják meg, milyen szabályozási környezetet szeretnének. Eddig az ember volt a gazdaságért, mostantól vissza kell állítani az eredeti állapotot, amelyben a gazdaságnak kell a közösség, az emberek igényeit kiszolgálni.”
Az energiastratégia fontos eleme a paksi atomerÕmÛvi kapacitások szinten tartása. „Paks nélkül télen 1500–6300, nyáron 2000–2500 megawattnyi áramimportra lenne szükségünk. Ha gázüzemÛ erÕmÛbÕl akarnánk a kiesÕ energiamennyiséget pótolni, akkor a ma évi 10 milliárd köbméteres importunk 18 milliárdra nÕne” – magyarázta az államtitkár. A rövidesen meghoszszabbítandó, hosszú távú gázimportszerzÕdésünkben egyébként elég a lakossági stabil ellátásához szükséges, évi négymilliárd köbméteres menyiséget rögzíteni.
Cél továbbá az energiavezetéki kapcsolataink erÕsítése a szomszédos országokkal, ezen kívül szén- és lignitvagyonunk tiszta széntechnológiával történÕ hasznosítása, és az állam tulajdonosi és szabályozói szerepének erÕsítése, fÕként a gerinc-infrastruktúrahálózatok terén.

Folytatódik a panelprogram

Hamarosan új, 1,6 milliárd forintos támogatási keret nyílik meg, amelybÕl mintegy 3200 lakás energetikai felújítása oldható meg. Ezt az év végéig egy további csomag követi, amelybÕl újabb 4-4,5 ezer lakás szigetelését és energiaellátását lehet megfiatalítani.