Bajban a kisebb baranyai cégek

Baranya megye néhány gazdasági mutatóban kerüli el az utolsó helyeket az országos összehasonlításban, de világosan látszik, hogy a saját erÕforrásaira sem tud építeni – mondta lapunknak Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Baranya és 100 kilométeres körzetének gazdasági trendje az elmúlt húsz évben egyenletesen degresszív. Sem a helyi, sem az országos vezetéstÕl nem kapott segítséget a régió gazdasága a talpra álláshoz, a délszláv háború pedig elriasztotta a külföldi tÕke idejövetelét.

MegszÛnt az utolsó feldolgozóipari külföldi tulajdonú nagyvállalat is. Így köszöntött rá a megyére a gazdasági válság, ami ilyen körülmények között legalább tíz évre konzerválja a gazdaság vegetálását. Ezt támasztja alá a jövÕ évi központi és helyi adók drasztikus emelése is, amelyek nem az elÕállított új értékkel arányosak, hanem a holt tÕkével, így a gazdaság versenyképessége tovább romlik – tette hozzá a kamarai elnök.

A megye bányászata, könnyÛipara leépült. KésÕbbiekben az élelmiszeriparát „kiprivatizálták”. VezetÕ iparágnak megmaradt az energiaszektor. A regionális feladatú közigazgatás, oktatás, egészségügy súlyaránya jelentÕsen megnÕtt a versenyszférában mÛködÕ gazdasági vállalkozásokkal szemben. Többletjövedelem helyett költséggyarapodás következett be, ez a központi alulfinanszírozás miatt folyamatosan csökkentette a helyi forrásakkumulációt, és szÛkítette a helyi piacot a kkv-k számára. A rendkívül alacsony beruházási volumenek mellett az intézményi közbeszerzéseknél labdába sem rúghattak a kkv-k – mondta Kéri István. Még rosszabbul jártak azok a cégek, amelyek harmadik-negyedik szintÛ alvállalkozóként bekerültek valahova, de a munkák végeztével nem jutottak a pénzükhöz. Mostanra e szektor is polarizálódott. Egy részük innovatív módszerekkel jól jött ki a válságból, elsÕsorban az export- és beszállítóorientáltak. Mások csak stabilizálni tudták pozícióikat, míg sokan felélték tartalékaikat s csökkentették foglalkoztatottaik számát. UgrásszerÛen megnÕtt a felszámolással megszÛnt cégek száma.

2005-ben elkészült a Pécs az ÉletminÕség Pólusa címÛ gazdaságfejlesztési stratégia, amelyet a kamara elnöke sikeresnek értékel. A kkv-szektor bizonyos szegmensei fejlÕdtek és megerÕsödtek, ezért továbbra is ezt a stratégiát szeretnék követni, azzal a különbséggel, hogy a tÕkeerÕs nagyvállalatoktól különválasztják a kisebb cégeket. A klaszterépítésekkel sikerült olyan gazdasági közösségeket életre hívni, amelyek együttes termelési volumene némi bizakodásra késztet – mondta Kéri István. A folyamat lassabb a kelleténél, a kisebb szervezeti egységek és a fejlesztési források hozzáférhetetlensége miatt is. A helyi piac fejlesztése is koordinációval valósulhat meg. Ennek szükséges feltétele a vállalkozások és a kutatási, oktatási intézmények szoros együttmÛködése.

Az élenjáró vállalatok öszszefogásával a kamara sikeresen indított be egy speciális szakképzÕ osztályt a piaci kereslettel rendelkezÕ, de kapacitásait szakemberhiány miatt növelni nem képes kisvállalkozásoknak. Továbbra is küzdenek az indokolatlan hatósági büntetések ellen, és hatástanulmányokkal próbáljuk meggyÕzni a képviselÕket, hogy változtassanak a cégvilágot érintÕ adópolitikán – tette hozzá az elnök.

Az élenjáró vállalatok öszszefogásával a kamara sikeresen indított be egy speciális szakképzÕ osztályt a piaci kereslettel rendelkezÕ, de kapacitásait szakemberhiány miatt növelni nem képes kisvállalkozásoknak. Továbbra is küzdenek az indokolatlan hatósági büntetések ellen, és hatástanulmányokkal próbáljuk meggyÕzni a képviselÕket, hogy változtassanak a cégvilágot érintÕ adópolitikán – tette hozzá az elnök.-->