– Milyen a kis- és középvállalkozások finanszírozásának helyzete Magyarországon, és mikor állhat meg a piac zsugorodása?
– A rendelkezésre álló statisztikákból világosan kiderül, erőteljesen csökken a kkv-hitelpiac Magyarországon: a pénzügyi felügyelet adatai szerint az ez év júniusig tartó időszakban kihelyezett kkv-hitelek állománya nagyjából 350 milliárd forinttal esett vissza a bázisidőszakhoz képest, vagyis a trendfordulóra még várni kell. Az OTP Bank ugyanakkor ebben a csökkenő piaci környezetben is növekedni szeretne a kkv-piacon: éppen ezért hoztuk létre az ingatlan-, kisvállalkozási és agrárdivíziónkat.
– A kkv-piac ugyanakkor – deklarációk szintjén legalábbis – igen zsúfolt, hiszen legalább öt-hat bank kezeli kiemeltként ezt a területet. Ez annak ellenére így van, hogy a kkv-szektor súlyos problémákkal küzd. Mi teszi ilyen vonzóvá ezt a területet?
– Valóban nincsenek könnyű helyzetben a kkv-k, és abban is biztos vagyok, hogy a beruházások érezhető felfutására még éveket várnunk kell. Mindemellett az OTP Bank nem közhasznú szervezetként működik: vagyis a betéteseink pénzére vigyáznunk kell, és csak olyan cégeknek nyújthatunk kölcsönt, amelyekről feltételezhető, hogy azt vissza is tudják fizetni.
Mindezeket figyelembe véve is úgy gondolom ugyanakkor, hogy igenis léteznek jól működő, komoly növekedési lehetőségek előtt álló, tehát finanszírozható vállalkozások Magyarországon, csak meg kell ezeket találni. Ezt szolgálja a közelmúltban elindult Széchenyi 500, illetve a kisebb méretű vállalkozásoknak szóló Széchenyi 50 hitelprogram. Ezek keretében indikatív (nem kötelező érvényű) ajánlattal keressük meg azokat a vállalkozásokat, amelyek megfelelnek az első szűrőként felállított szempontoknak: ez a Széchenyi 50 programnál 15 ezer céget jelent. Ez, úgy gondolom, hatalmas előnyt jelent számunkra a versenytársainkkal szemben.
A kkv-szektor pedig nem véletlenül vonzó a hitelintézetek számára: mind a foglalkoztatásban, mint a bruttó hazai termék előállításában komoly a súlya, tehát egyetlen univerzális bank sem teheti meg, hogy ne fektessen kiemelt hangsúlyt erre a területre. A nagy piaci tülekedésnek viszont némileg ellentmond, hogy a rendelkezésünkre álló adatok szerint a hazai kkv-k nagyobbik részét az elmúlt időszakban sem a saját bankjuk, sem más szolgáltatók nem keresték meg konkrét ajánlattal.
– Mekkora nagyságrendet képvisel a 15 ezer ajánlat?
– A Széchenyi 50 program keretében 3 és 25 millió forint közötti hitelkeretet ajánlottunk a megkeresett cégeknek, így több mint 185 milliárd forintról tettünk indikatív ajánlatot: úgy gondolom, ez nem elhanyagolható nagyságrend, és azt is bizonyítja, hogy nekünk tényleg rendelkezésre áll elég kihelyezhető forrásunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenki automatikusan hitelhez juthat: például folyószámlahitel esetében a felajánlott kerethez képest az adott cégnek legalább hatszoros éves számlaforgalmat kell bonyolítania, nem lehet köztartozása, negatív saját tőkéje, és az is elvárás, hogy hosszú távon ne legyen veszteséges. A bank természetesen igyekszik támaszkodni a garanciaintézményekre (AVHGA, Garantiqa Hitelgarancia Zrt.), és részt veszünk az állami hitelprogramokban is.
– Mi indokolta, hogy pont most léptek piacra a hitelprogrammal?
– A divízió tavaly novemberben alakult meg a bankon belül, és mostanra állt össze a szükséges adatmennyiség, amely a program elindításához kellett. A stratégiai cél viszont – amely szerint növelni kívánjuk az OTP Bank súlyát a kkv-hitelpiacon – nem új keletű. Hadd emlékeztessek arra, hogy a menedzsment már az idei éves közgyűlésen is deklarálta, kiemelten kezeljük a kis- és középvállalkozásokat, és – hasonlóan a múlt évhez – az idén is legalább 10 százalékos növekedést szeretnénk elérni a hitelezésben.
A banknak egyébként minden adottsága megvan ahhoz, hogy erősítsen a kis- és középvállalkozói területen: a több mint 400 fiókos hálózatnak köszönhetően a beágyazottságunk országszerte nagyon jó, a termékpalettánk minden ügyfélréteg igényének igyekszik megfelelni. Felállítottuk a külső tanácsadói gárdánkat, amely országosan, a helyszínen tud tárgyalni az ügyfelekkel. Komoly versenyelőnyt jelent számunkra természetesen az is, hogy a saját forrásaink kihelyezéséről helyben döntünk, ez természetesen rövidebb átfutási időket is eredményez.
Mindezek révén el kívánjuk érni, hogy ne csak az első számú lakossági szolgáltatóként tekintsenek az OTP Bankra, hanem a kkv-területen is meghatározó szereplő legyen.
– Mekkora találati arányra számítanak a megkeresett cégeknél?
– Ezt még lehetetlen megbecsülni, de a közép- és nagyvállalatokat célzó Széchenyi 500 program fogadtatása alapján jó eredményekre számítunk Az biztos, hogy a hitelprogram révén számos olyan vállalkozáshoz eljutunk, amely egyébként nem valószínű, hogy kapcsolatba lépett volna az OTP Bankkal. A cégek ugyanis, ha nincs komoly bajuk a szolgáltatójukkal, ritkán váltanak bankot, még akkor is, ha ebből pénzben mérhető előnyük is származhatna, amellett, hogy színvonalasabb szolgáltatáshoz jutnának. Éppen ezért kell meggyőznünk őket arról, hogy igenis tudunk segítséget nyújtani, úgy, hogy a tárgyalás végén mindkét fél elégedetten áll fel az asztaltól.
