A logisztikai szakma elvárása a kiszámítható, tervezhető, áttekinthető, hosszú távú stratégia és szabályozási rendszer. Hiszen a logisztikai rendszerek gördülékeny működésének egyik alapvető feltétele a partnerek (ideértve az államot is) közötti, tartós szabályokon alapuló bizalom és együttműködés.
Az első átfogó, országos logisztikai stratégiát a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság állította össze 2004-ben, majd ezt a Logisztikai Egyeztető Fórum fogadta el. Két évvel ezelőtt a stratégiát aktualizálták, és ez alapján született meg a nemzeti logisztikai stratégia az akkori Gazdasági Minisztérium kompetenciájában. A kormányváltást követően a gazdaságpolitikai elképzelések és ezek megvalósítása különböző programokban öltenek testet. A logisztika szempontjából jelentős programok közös jellemzője, hogy majdnem minden kitörési pont és prioritás a reálgazdaságon belül feltételezi a megfelelő és hatékony logisztikai rendszerek működését. Ezekkel azonban jelentőségüktől messze elmaradva foglalkoznak, széttagoltan említik a tervek különböző fejezeteiben.
A korábbi stratégiák, így a most készülő program alapja is az ország földrajzi adottsága, ez lehetőségeket és visszahatást jelenthet a gazdaságpolitikai elképzelésekre – hangsúlyozza Tüske Péter. Ezen belül két szempontot emel ki. Egyrészt a logisztika átfogó tevékenységét, amely növeli a gazdasági versenyképességet. Másrészt, hogy a földrajzi helyzetet kihasználva a szolgáltatásexport lehet az egyik fókusz. Ezek által lehetséges a logisztikai ágazat GDP-hez való hozzájárulását a jelenlegi 4,5-ről az európai átlagra, 7,1 százalékra emelni. Ez nem öncél, hanem a gazdaság dinamizmusának egyik mutatója.
A LEF soros elnöke szerint nincs ok különösebb pesszimizmusra, de nem lehetünk elégedettek. A szakma közös munkájának célja továbbra is a szemlélet alakítása. Pozitívumnak nevezte, hogy a logisztika bekerült a gazdaság szereplőinek és döntéshozóinak a látóterébe, legalábbis egy ideig az ország stratégiájába és az EU-s programokba. Változatlanul negatívum azonban a koordináció hiánya a gazdaság irányításában, hogy nincs összhang a pályázatok kiírásánál és elbírálásánál.
A fórum szerint a logisztika mikro- és makroszinten egyaránt – az informatikához és a kommunikációhoz hasonlóan – az a szemlélet és eszközrendszer, amely összerendezi és öszszetartja a reálgazdaság valamennyi folyamatát, elősegíti, sőt egyes esetekben meghatározza a gazdasági célok elérését. Többek között ez teszi szükségessé az önálló program kidolgozását. Mivel a logisztika alapja a rendszerszemlélet, így a célok és a megvalósítási lehetőségek körvonalazásának elsősorban az anyag- és áruáramlásokat kell
figyelembe venni, s ezen belül célszerű kezelni a közlekedési alágazatokat, egymáshoz viszonyított arányukat és meglévő vagy fejlesztendő, piackonform sajátosságaikat.
Tüske Péter elmondta, hogy a program kidolgozása jelenleg az áruszállítási irányok – amelyekre a készülő stratégia felépíthető – felmérésénél tart. A továbbiakban erre támaszkodva munkálandók ki az irányonkénti nagyságrendek. Ennek ismeretében három szempont (szabályozás, hosszú távú infrastruktúra-fejlesztés és a versenytársak kapacitásának felmérése) alapján kell az anyagot kidolgozni. Különös gondot kell fordítani az IT-rendszerek fejlesztési javaslataira is.
Az előbbieket megvalósítandó a kormányzati szervekkel stratégiai partnerséget kezdeményeztek. A LEF elnöke megkereséssel élt a Nemzetgazdasági és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium minisztere, valamint a területet felügyelő államtitkárai felé. A fogadtatás pozitív volt, az együttműködési szándék kölcsönös kinyilvánítása megtörtént. A konkrét kooperáció a javasolt formában azonban még nem kezdődött el, de a szakma bízik abban, hogy – az ígéretek szerint – az év végéig megvalósul a stratégiai partnerség. Addig is a LEF egyes tagjai (az általuk képviselt tagvállalatok érintettek a légi, vízi, szárazföldi közlekedés, valamint a kapcsolódó infrastrukturális kérdésekben) is kezdeményezték a különböző fórumokon való részvételt, és megállapodásuk szerint ezeken a LEF egyeztetett véleményét képviselik.
l rendszeres (havi, negyedévi) szakmai konzultáció az aktuális közlekedést, logisztikát, vámot, pályázatokat érintő kérdésekben,
l tárcák közötti logisztikai koordináló testület felállítása, ahová állandó meghívást kap a LEF,
l a pályázatok ügyében történjen érdemi szakmai konzultáció,
l a vasút piacképes helyzetbe hozása – konzultáció az érintett, szolgáltatást igénybe vevő ügyfelekkel, nem csak a vasúttársaságokkal,
l a Duna ügyében érdemi szakmai konzultáció.
l rendszeres (havi, negyedévi) szakmai konzultáció az aktuális közlekedést, logisztikát, vámot, pályázatokat érintő kérdésekben,
l tárcák közötti logisztikai koordináló testület felállítása, ahová állandó meghívást kap a LEF,
l a pályázatok ügyében történjen érdemi szakmai konzultáció,
l a vasút piacképes helyzetbe hozása – konzultáció az érintett, szolgáltatást igénybe vevő ügyfelekkel, nem csak a vasúttársaságokkal,
l a Duna ügyében érdemi szakmai konzultáció. Szakmai anyagok A LEF tagszervezetei által készített és az illetékeseknek benyújtott szakmai anyagok (zárójelben készítőjük):
l Záhony térsége helyzetének elemzése (MLSZKSZ)
l az intermodális szállítás magyarországi helyzetének értékelése (MLSZKSZ)
l a magyarországi vámkezelési környezet versenyképessé tétele (MVSZ)
l miért lenne szükség vámszabad terület létesítésére a nagy belépési és elosztópontokon (MVSZ) Logisztikai Egyeztető Fórum A LEF célja, hogy a logisztikai szakma civilszervezeteinek álláspontját, véleményét integrálja és ezt képviselje az állami és közigazgatási, a vállalkozói, civilszervezeti fórumokon, továbbá minden olyan kormányzati szerv előtt, ahol a logisztikai szakmát érintő kérdéseket megvitatják, döntés-előkészítés folyik vagy döntenek ezekben az ügyekben. Az érdekegyeztető fórum minden jelentős logisztikával foglalkozó társadalmi szervezetet tömörít, közel 100 százalékban lefedi a logisztikai szakmát, az ellátási lánc valamennyi szereplőjét képviseli.
Alapító tagok: Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság, Magyar Logisztikai Egyesület, Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége, Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége, Magyar Vámügyi Szövetség.
Csatlakozott tagszervezetek: Közép-európai Logisztikai Klaszter, Magyar Közgazdasági Társaság, Magyar
Hajózási Országos Szövetség (személyhajósok, belvízi fuvarozók, révhajósok, gyermekvíziflotta, rádiós segélyhívás és infokommunikáció), Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés, valamint több megfigyelő szervezet – a teljesség igénye nélkül –, az Iparfejlesztési Közalapítvány és a Logisztikai Fejlesztési Központ.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.