Cégvilág

Még több áramot importálnánk Ukrajnából?

Fellegi: egymilliárd dollárt fektetnénk be Ukrajnában, s megvizsgálnánk az ukrán áramimportunk növelését szolgáló kapacitásbővítés lehetőségét.

„Magyarország számára prioritást élvez a Keleti Partnerség program, ezen belül pedig a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatok is” – jelentette be tegnap Fellegi Tamás, fejlesztési miniszter a Magyar–Ukrán Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság odesszai ülésén. Az együttműködés fő lehetséges területei az információ technológia, az infrastruktúra és a mezőgazdaság, számol be az ukrán hírügynökség. A miniszter közlése szerint Magyarország kész számos, közös ukrajnai projekt indítására, és körülbelül egymilliárd dollárt fektetne be az ukrán gazdaságban.

Mikola Prisziazsnyuk ukrán kereskedelmi miniszter a rendezvényen kifejtette, hogy Magyarország és Ukrajna területi és gazdasági kapcsolatait hatékonyan kell felhasználni annak érdekében, hogy erősödjön az országpáros szerepe az eurázsiai térségben. Ugyanakkor Ukrajna már most is jól él azzal a lehetőséggel, hogy Magyarország uniós tag, s hogy Ukrajna a FÁK-államokon belül szabadkereskedelmi övezetnek minősül, mert így mindkét ország termékei megfelelően kínálhatók mindkét piacon.

2011 első 10 hónapjában árucsere forgalmunk 35 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az ukrán 64 százalékkal, az pedig 15 százalékkal bővült. Ukrajna főként energiahordozót, ásványokat, gépeket és mezőgazdasági termékeket szállít Magyarországra.

A fenti találkozóról a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által tegnap kiadott közleményből kiderül, hogy a találkozón Fellegi Tamás és Mikola Priszjazsnyuk megállapodott, hogy tanulmányozzák a Magyarországra irányuló ukrán villamosenergia-szállítási kapacitások bővítésének, az energiahatékonyság javítását és a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó közös projektek indításának lehetőségeit is. A plenáris ülésen áttekintették a kétoldalú kereskedelemben fennálló akadályok megszüntetését, a Záhony térségében működő logisztikai klaszter kapacitásainak és a határátkelők áteresztő képességének bővítését szolgáló intézkedéseket.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Fellegi Tamás kiemelt jelentőségű közös feladatként említette a magyar-ukrán határátkelőhelyek infrastrukturális fejlesztését, különösen Záhony-Csap térségében. Az ukrán fél szerint is mielőbb szükséges egy újabb, korlátozás nélküli közúti határátkelőhely kialakítása a magyar-ukrán határon. A közeljövőben kétoldalú egyeztetések kezdődnek az odavezető útszakaszok beruházásairól és további tervezési munkálatairól. Kölcsönösen támogatták a Záhony-Horgasz vasúti árufuvarozási folyosó létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozat mielőbbi aláírását is.

Fellegi Tamás kifejtette, hogy leginkább az ukrajnai nagyvárosok kommunális rendszereinek korszerűsítésében, bővítésében, szennyvíz-tisztítási, csapadékvíz-olajmentesítési ukrán nemzeti projektekben, az ukrajnai infrastruktúra-fejlesztési programokban, közút-rekonstrukciós projektekben, autópálya-építésekben, állami lakásépítési projektekben, az agrárium területén a borászatban, a növénytermesztési, az állattartási, a húsfeldolgozási, a gabonatechnikai és az élelmiszer feldolgozó technológiák terén lát reális esélyt a magyar részvételre. Magyarország kész szerepet vállalni az Ukrán Földkataszter kiállításában, valamint megfelelő jogszabályi háttér esetén Ukrajna nemzeti, önkormányzati projektjeinek finanszírozásában is.
 
Mikola Azarov ukrán miniszterelnök 2012 elején Magyarországra látogat.

villamosenergia megújuló Záhony keleti partnerség vasúti árufuvarozás Fellegi Tamás
Kapcsolódó cikkek