Uniós pénzt bukhat, aki nem ökogazda
A direkt kifizetések rendszerében ugyanis jelenleg komoly ellentétek vannak, amelyek csak részben magyarázhatók az agrárium eltérÕ szerkezetével. Míg a balti országok 80–90 euró közötti támogatást kapnak hektáronként, addig Málta 700-at. Az új rendszerben az alul és felül levÕket is közelítenék a 260 eurós EU-átlaghoz. Ezt úgy érnék el, hogy az átlag 90 százalékánál kevesebbet kapókat néhány éven belül nagyobb támogatásban részesítenének, fedezetül pedig az átlag felettiektÕl vonnának el pénzt. Az EU-átlag 90–100 százaléka közé esÕ támogatásban részesülÕ országokat, így Magyarországot sem érinti ez a folyamat. A teljes kassza változása miatt a magyarok támogatása csak jelentéktelen mértékben, 0,28 százalékkal csökken majd. Az általános pénzügyi helyzet mellett ez a Világgazdaságnak nyilatkozó brüsszeli források szerint már önmagában eredmény.
Fontosabb változás, hogy a javaslat szerint a hektáronként elérhetÕ teljes összeg csak bizonyos ökológiai szempontok teljesítése esetén járna, ennek hiányában csak a támogatás 70 százaléka kapható meg. A 30 százalékot kitevÕ úgynevezett „zöldkomponens” egyik feltétele a monokultúra elkerülése, vagyis három hektár felett legalább háromféle növényt kellene termeszteni, amelyek részesedése legalább 5, de legfeljebb 70 százalék. A másik feltétel az állandó gyepterületek megtartása, a harmadik pedig egy 7 százaléknyi „ökológiai fókuszterület” fenntartása. Ez lehet ugar, ökológiai pufferzóna vagy árokpart.
„Az olyan gazdaságokban, ahol kiváló minÕségÛ termÕföld áll rendelkezésre, és nincs legelÕ, vélhetÕen lemondanak a zöldkomponens által biztosított plusz 30 százalékról, ám ahol most sem feltétlenül versenyképesek, így például Nógrádban és Borsodban, valamint a szikes területeken, ott szükség lesz a teljes öszszegre” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. „Ha egyáltalán megvalósul a javaslat, kizártnak tartom ugyanis, hogy a franciák ezt a jelenlegi formában elfogadják” – tette hozzá az agrárközgazdász.
„Azt látjuk, hogy miközben a világban komoly növekedést mutat az élelmiszer-termelés, az EU-ban stagnál. A bevezetendÕ intézkedésektÕl a versenyképességünk tovább romlana, és a már most is nettó importÕr Európa importfüggÕsége tovább nÕ” – vélekedett Raskó.
Az EB javaslatával kapcsolatban valóban komoly viták vannak. A KAP egyik fÕ célkitÛzése ugyanis a biztonságos élelmiszer-ellátás fokozása, ám a zöldszempontok ennek ellentmondanak a javaslat bírálói szerint.
„Az agrárminiszterek tanácsának legutóbbi ülésén komoly vita alakult ki a zöldítéssel kapcsolatban, a résztvevÕk ugyanis elvben egyetértettek a környezetvédelmi célokkal, de attól tartanak, hogy az megnöveli a gazdák adminisztrációs terheit és a költségeiket” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gyévai Zoltán.
A BruxInfo uniós szakportál elemzÕje lapunknak azt mondta: „Az elveket nem vitatja senki, a megvalósítás mértékérÕl és annak módjáról még vannak nézetkülönbségek. Az biztos, hogy lesz zöldkomponens, a szóban forgó három elemmel kapcsolatban azonban még lehet alkudozás” – vélekedett Gyévai. Hozzátette: „Hasonló a helyzet a közvetlen kifizetések újraosztásával kapcsolatban is. Azt várnánk, hogy a kevesebbet kapók fogják ezt vitatni elsÕsorban, ez meg is történt, a balti országok fel is szólaltak. De a nettó befizetÕk is tiltakoztak, hiszen a meglévÕ támogatásaikat nem akarják elveszíteni. Az egész tanácskozást áthatja, hogy nincs pénz” – mondta Gyévai.
FAO: a világnak is jó minta az agrárprogram
A KAP hatalmas erÕfeszítéseket tesz azért, hogy a mezÕgazdaság fennmaradjon és az emberek megélhetést találjanak vidéken – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, miután találkozott José Graziano da Silvával. A FAO januárban hivatalba lépÕ fÕigazgatója kifejtette: a KAP jó alapot adhat a FAO családi gazdaságokat segítÕ programjaihoz.
