Cégvilág

Fölösleges luxusberuházás?

Nem várt visszhangja támadt annak az egyébként számos kedvező kritikát bezsebelő kormányzati kezdeményezésnek, amelynek köszönhetően pályázati pénzhez juthatnak az otthonukat napkollektorral felszerelő lakók. Az egyik szigetelőanyagok és -rendszerek gyártására, szerelésére specializálódott cég szerint jobb módja is lenne az energiaspórolásnak.

„Energiahatékonysági szempontból korlátozott előnyökkel jár és csak az anyagilag már eleve tehetős családoknak éri meg a kormány által 3 milliárd forinttal támogatott – meleg víz biztosításához és fűtésrásegítésre szolgáló – napkollektorok telepítése” – állítják a Knauf Insulation szakemberei. Szerintük ezek az eszközök semmilyen segítséget nem jelentenek azoknak a rászoruló családoknak, akik korszerűtlen családi házakban élnek. A rezsiköltségek egyértelműen úgy csökkenthetők a legnagyobb arányban, ha megfelelő szigeteléssel minimalizálják az épületek hőveszteségét – vélik a Knauf Insulationnél.


Alapul az EURIMA adatait veszik, melyek szerint a Magyarországon alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága jócskán elmarad a hazánkéhoz hasonló átlag-hőmérsékleti adottságokkal rendelkező országokétól. Míg nálunk az átlagos homlokzati szigetelésvastagság 80-90 milliméter körül alakul, addig Szlovákiában például 100-120, Lengyelországban pedig 150 milliméter vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb.


Az európai rangsor élén Norvégia, Finnország és Svédország áll, annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb, a jóval hűvösebb időjárás miatt 200 milliméteresnél is vastagabb szigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, így fűtésszámlájuk akár 35-40 százalékkal is kisebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél. Az európai középmezőnybe a német és az osztrák háztulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 120 milliméter vastagságú szigetelést alkalmaznak.

Napkollektor pályázat

December 31-ig pályázhat a lakosság (a 12 lakásosnál nem nagyobb társasházakban élők) napkollektorok telepítésére. A csaknem 3 milliárdos keretből legfeljebb a beruházás 50 százalékára, maximum lakásonként 800 ezer forintra lehet pályázni. A napkollektor a lakások fűtését és/vagy melegvízellátását teheti olcsóbbá.

 
Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója szerint egy átlagos magyar otthon energiahatékonysági adottságait tekintve a napkollektor mindaddig fölösleges luxusberuházásnak tekinthető, ameddig a legtöbb hőt elvesztő falak és födém megfelelő szigetelése nincs megoldva. „A szigetelés egy ház árának átlagosan mindössze egy százalékát teszi ki, ám általa 60-70 százalékkal csökkenthető a fűtésszámla” – mondta a szakember. Cége vizsgálatai szerint az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden egy centiméteres növekedése 3-4 százalékos energiamegtakarítást eredményez.


A szigetelés ára – az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától függően – átlagosan 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára. Ezzel szemben a napkollektorok megtérülési ideje legalább 5-12 év – számítja a társaság.


Miközben egy napkollektor telepítésének támogatására 800 ezer forintot fordít az állam, addig egy átlagos, 100 négyzetméteres, a 60-as, 70-es években épült, „energiafaló” családi ház 900 ezer forintból teljes egészében leszigetelhető – állítják a cég szakértői, akik szerint ez önmagában is indokolná a szigetelés előnybe helyezését.


A magyar családi házak jellemzően F-G energetikai besorolásúak, energiaigényük évi 400-500 kwh négyzetméterenként. A Knauf Insulation és az Energiaklub felmérése szerint egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés révén, a nyílászárók cseréjével együtt az otthonok zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat.

Az Energiaklub felmérésének adatai szerint a háztartások mindössze 16 százaléka tervezi, hogy hőszigeteli lakását, házát. Az egyéb korszerűsítéseket is beleértve összesen a háztartások 22 százaléka tervez valamilyen, az energiahatékonyság javítását célzó felújítást. A beruházást tervezők 60 százaléka azonban csak akkor vágna ebbe bele, ha ehhez támogatást is kapna. Ez utóbbi esetén a háztartások 13 százaléka már 30 százalék vagy az alatti támogatási intenzitás mellett is hajlandó lenne megvalósítani a beruházást, ugyanakkor a felmérés szerint a háztartások átlagosan 55 százalékos támogatási intenzitást várnak el.

Pályázatok eddig (forrás: NFM) regisztrált kivitelezők száma: 607

regisztrált pályázók száma: 3 198

beadott pályázatok száma: 1 602

beadott pályázatok állami támogatás igénye: 1 107 819 897 Ft

beadott pályázatokkal érintett lakások száma: 1 587 -->

Knauf hőszigetelés energiatakarékosság napkollektor
Kapcsolódó cikkek