hőszigetelés

Soha nem látott összegű pénzt kénytelen a fogyasztást csökkentő korszerűsítések támogatására költeni az EU.

Slágertéma lesz a következő években a hőszigetelés, miután a lakosság 32 százaléka tervez ilyen beruházásba fogni.

Számítások szerint a panel felújítási programban résztvevő lakóházak esetében a fűtési költségek 30 százalékkal csökkentek a szigetelés után.

Egy 100 négyzetméteres házat akár 3 millió forinttal is drágábban lehet eladni, tehát az energiahatékonyságba fektetett összeg kétszeresen megtérül.

A szigetelőanyagokkal foglalkozó szakember szerint megéri az épületek szigetelésére költeni, mert a beruházás majdnem minden esetben megtérül.

A magyar ingatlanpiac eljutott odáig, hogy a lakás árában elismerje az energetikai felújítások költségét, így annak megtérülésénél már nemcsak a rezsi csökkenését, de a lakás értéknövekedését is figyelembe lehet venni.

A családi házak csupán 3 százaléka tartozik az "A" energetikai besorolás alá, pedig mintegy 2,5 millió forintos beruházással közel ilyenné lehetne tenni egy átlagos családi házat, felére csökkentve az épület energiafogyasztását.

Nem várt visszhangja támadt annak az egyébként számos kedvező kritikát bezsebelő kormányzati kezdeményezésnek, amelynek köszönhetően pályázati pénzhez juthatnak az otthonukat napkollektorral felszerelő lakók. Az egyik szigetelőanyagok és -rendszerek gyártására, szerelésére specializálódott cég szerint jobb módja is lenne az energiaspórolásnak.

Az osztrák kartellhatóság és a rendőrség több építőanyagipari vállalatnál tartott razziát, mert az a gyanú merült fel, hogy a cégek illegális áregyeztetésről állapodtak meg. "A nyomozás még folyik, még pedig intenzíven" - közölte a szövetségi versenyhatóság (BWB ) illetékese.

Úgy tűnik, Magyarország megint messze lemarad az európai normáktól. Ezúttal az épületek hőszigetelésében. Egy most készült összehasonlító statisztikai elemzés szerint nálunk a hőszigetelési anyagok átlagvastagsága 5-8 cm-el kevesebb, mint a német minimum.