Logisztikai kontrolling a gyakorlatban

A felmérés – melynek célja a logisztikai kontrolling magyarországi vállalati elterjedtségének, gyakorlatának, eredményességének és kihívásainak a megismerése volt – válaszadási aránya nagy, 24 százalékos volt, igazolva a téma fontosságát és aktualitását. A kutatási kérdőívet összesen 85 cég töltötte ki, s több szempont mellett az iparági szektorok és az éves logisztikai tevékenységekre fordított költségek szerint csoportosítva mutatta be az MLBKT novemberi kongresszusán Nagy Zoltán, az Art-of-Lean Solutions Kft. ügyvezető igazgatója. A válaszadók 47 százalékban a termelői és ugyanilyen arányban a szolgáltatói szektorból kerültek ki. Az utóbbiaknál kiemelten vizsgálták a logisztikai szolgáltató cégeket, tekintettel az általuk kitöltött kérdőívek mennyiségére (19 százalék) és a kérdőív profiljára.

A logisztikai kontrolling hazai jelenlétére jellemző, hogy a válaszadók 82 százalékánál van kontrollingosztály, közel háromnegyedük végez logisztikai kontrollingtevékenységet, és több mint a felüknél van logisztikai kontroller. A kontrollingrendszereket a vizsgált vállalatok leginkább a funkcionális teljesítmények mérésére, nyomon követésére és a szűk keresztmetszetek meghatározására használják, míg az átfogó szervezeti vagy funkcionális stratégiaalkotás forrásaiként jellemzően nem ezt jelölték meg.

Iparági szemszögből vizsgálva a válaszokat látható, hogy az FMCG- és a termelői szektorban a jelen állapot leírására, a funkcionális teljesítmények és képességek meghatározására használják leginkább a logisztikai kontrollingrendszer eredményeit, azaz a logisztika talán kevésbé hangsúlyos része a vállalati és funkcionális stratégiának. A szolgáltatói szektorban azonban a pénzügyi tervezésbe és a projektmenedzsmentbe is, míg a logisztikai szolgáltatói szektorokban már a stratégiaalkotásba is erősebben bevonják, azaz az operatív kontrolling a vállalati üzleti folyamatok fontos része.

Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb hangsúly a vevőpartneri tevékenységek hatékonyságának a figyelésén van, míg a leginkább fejlesztendő a „házon belüli” teljesítmények kontrollja. A kutatásban részt vevők 43 százaléka vélte az üzemi fókuszt erősen fejlesztendőnek, míg a beszállítói oldal kontrolljának erősítéséről csak a válaszadók 30 százaléka gondolkodik hasonlóképpen.

A vizsgálat szerint az egyes iparágak tekintetében a beszállítói oldal teljesítménykontrolljának a fokozását leginkább a termelői szektor kívánja. A belső vállalati hatékonyság mélyebb elemzését a szolgáltatói szektor, míg a vevőpartneri tevékenységek alaposabb ismeretét az FMCG-, illetve a kereskedői szektor ítélte saját gyakorlatában az elvártnál kevésbé hangsúlyosnak.

Az elemzés során a logisztikai teljesítménymutatók közül öszszesen tizenötöt emeltek ki, s vizsgálták azok fontosságát és elemzési mélységét. Ezen mutatókat négy csoportba sorolva kirajzolódott a jelen teljesítménymérési gyakorlat. Kiderült, hogy a fő teljesítménymutatók 31 százalékát a megkérdezettek nem mérik, de fontosnak tartanák. Ezen belül is a piaci alkalmazkodóképesség leírására szolgáló mutatókat a vállalatok 46 százaléka nem méri, holott ismeretét szükségesnek ítélték. A legtöbben – a válaszadók 60 százaléka – a vevőkiszolgálási mutatók mérési eredményeivel voltak elégedettek, bár a megkérdezettek 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezt a területet nem mérik, és nem is fontos számukra.

A tanulmány szerint a költséghatékonysági mutatók további elemzését tartja szükségesnek a termelői és a szolgáltató szektor, míg a logisztikai az alkalmazkodóképességi, az FMCG-, illetve a kereskedői szektor az eszközkihasználtsági mutatókat vizsgálná mélyrehatóbban. A kontrollingrendszerükről iparági szektor szinten a legjobb véleménynyel a logisztikai szolgáltatók vannak, de a jármű- és az élelmiszeripar is igen nagy elégedettséget mutatott. A legkevésbé az FMCG-szektor, illetve a kereskedők vannak kibékülve a kontrollingrendszerük használhatóságával, hatékonyságával. A válaszokból az is egyértelműen kimutatható, hogy minél nagyobb logisztikai pénzügyi forrása van egy vállalatnak, annál inkább jelen van és annál nagyobb az elégedettség a logisztikai kontrollingrendszer kapcsán.

Azoknál a cégeknél, ahol a kontrollingrendszer adatait a vállalatirányítási rendszerből nyerik, a kontrollingról alkotott általános vélemény pozitívabb képet mutat. Az iparági szektorok közül a logisztikai szolgáltatók használják leggyakrabban forrásként az ERP-t (Enterprise Resource Planning – vállalatirányítási információs rendszer) a kimutatásaikhoz. A továbblépés lehetőségeként a megkérdezettek legtöbbször a logisztikai kontrollingrendszer kiépítését, kiterjesztését és az informatikai rendszer fejlesztését említették első helyen.

A szeptemberi kutatási adatok alapján levonható az a következtetés, hogy a logisztikai kontrollingrendszerek működése és működtetése erősen polarizált a hazai gyakorlatban. Az elterjedtségét, szükségszerűségét elsődlegesen a logisztikára szánt források nagysága határozza meg, de az iparági helyzet is erősen befolyásolja. A gazdasági kihívásokra, a piaci versenyelőny megtartására, növelésére számos kiaknázatlan lehetőséget kínál a logisztikai kontrolling, azon belül is a piaci alkalmazkodási képesség és a belső hatékonysági mutatók mélyebb ismerete. A jelen piaci környezetben a vállalatok a vevőkiszolgálás minőségének, a beszállítói hatékonyság ismeretének a hiányát kevésbé érzik fontosnak saját költséghatékonyságuk mérésével szemben. Mindebből az következik, hogy a nemzetközi szakmai szervezetek zászlajára tűzött szlogent (a teljes ellátási lánc együttműködő fejlesztése – CCRM) a hazai gyakorlatban még nem adaptálták. A kutatás készítői azonban bíznak abban, hogy a piaci viszonyok stabilizálódása után elindulhatunk ebbe az irányba.

- kiszállítási mennyiségi megfelelőségek

- kiszállítási minőségi megfelelőségek

- kiszállítási időbeni megfelelőség

Eszközkihasználtság

- eszközök térfogat- és súlykihasználtsága

- erőforrások időkihasználtsága

Költséghatékonyság

- termékalapú költségmutatók

- tevékenységalapú költségmutatók

- lLogisztikai csatornák költségmutatói

- beszállítók szerinti költséghatékonyság

- vevőpartnerek szerinti költséghatékonyság

Alkalmazkodóképesség

- logisztikaicsatorna-hatékonyság

- az információelérés gyorsasága

- az információelérés minősége

- új termék/szolgáltatás bevezetésének a hatékonysága

- kiszállítási mennyiségi megfelelőségek

- kiszállítási minőségi megfelelőségek

- kiszállítási időbeni megfelelőség

Eszközkihasználtság

- eszközök térfogat- és súlykihasználtsága

- erőforrások időkihasználtsága

Költséghatékonyság

- termékalapú költségmutatók

- tevékenységalapú költségmutatók

- lLogisztikai csatornák költségmutatói

- beszállítók szerinti költséghatékonyság

- vevőpartnerek szerinti költséghatékonyság

Alkalmazkodóképesség

- logisztikaicsatorna-hatékonyság

- az információelérés gyorsasága

- az információelérés minősége

- új termék/szolgáltatás bevezetésének a hatékonysága-->