A BKV eladósodását vizsgálták a számvevők

főváros Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntenie arról, eljárást indít-e a BKV gazdálkodásának ügyében. Az Állami Számvevőszék csütörtökön adta ki a közlekedési cég 2002 és 2010 közti működésének vizsgálatát, a fő következtetésük pedig az: a főváros nem teljes körűen teljesítette azt a fizetési kötelezettségét a BKV felé, amelyet szerődésben vállalt, a hitelfelvétel kockázataira pedig senki nem hívta fel korábban a figyelmet. Domokos László ÁSZ-elnök jelezte: az ellenőrzés dokumentumai az ügyészségen vannak, ők vizsgálják azokat.

Miután az ügynek nagy a politikai súlya, nehéz nem felfigyelni arra, hogy az ÁSZ a baloldali kormányok időszakát választotta ki megfigyelésre. A 2002-es kezdődátum azonban a politikától függetlenül logikusan adódik: a BKV adósságállományát abban az évben vállalta át teljes egészében az állam, vagyis gyakorlatilag tiszta lappal folytathatták onnan. Ebből lett mostanra 78 milliárd forint adósság. Az éves veszteségek kezelését az a szolgáltatási szerződés szabályozta, amely éppen idén április 30-án jár le. Az szinte biztosra vehető, hogy utána nem marad a mostani szisztéma, már csak az uniós előírások miatt sem. Mint Domokos mondta, az éves szinten 31-39 milliárdosra becsült veszteséget a főváros kompenzálhatta volna, ha a BKV kéri, ám ez 2004-et kivéve nem történt meg. Ehelyett lehetőséget nyújtottak, hogy a cég hiteleket vegyen fel. Az ebből származó kamatterhet 41 milliárdosra becslik. Ezenkívül a BKV gazdálkodásának vizsgálatát is problémásnak találta az ÁSZ.

A jövőre vonatkozó kérdésekre Domokos nem tért ki bővebben, mint mondta, arra nem a számvevőszék feladata válaszolni, hogy a vitában a BKV csődjének elkerüléséről kinek lehet igaza. Az ÁSZ javaslatokat is megfogalmazott, de ez ügyben ezekből sem szűrhető le állásfoglalás. Az indítványok közt döntően az ellenőrzés nagyobb szigoráról szóló javaslatok szerepelnek és a kérés, hogy vizsgálják felül a prémiumokat és az amortizációs politikát. VG