Vegyes fogadtatásra talált a hazai vállalatok körében az a kormányrendelet, amely szerint a cégeknek kompenzálniuk kell két másik intézkedés – adójóváírás megszűnése és az egészségbiztosítási járulék emelése – miatti bérkiesést dolgozóiknál. Enélkül a havi 216 806 forint alatt kereső munkavállalók nettó bére csökkenne. Azok a társaságok, amelyek nem hajtják végre az elvárt emelést, nem kaphatnak állami támogatást, és nem indulhatnak közbeszerzéseken sem. Akik lépnének, de nem tudnak, állami segítséget kapnak, csak az emelés 5 százalékát kell állniuk.
A kormányrendeletnek való megfelelés súlyos teher ott, ahol évek óta egyébként sem tudnak emelni, és fennmaradásuknak is fontos feltétele az alacsony bérköltség. (Egyébként is a zsebükbe kell nyúlniuk egy másik döntés, a emelése miatt.) Sok közöttük a közbeszerzésekben is érdekelt kkv, s persze idetartozik az építőipar nagy része is. "A súlyos recesszióval sújtott építőiparban már régóta nem tudnak bérfejlesztésben gondolkodni, az is siker, ha egyáltalán meg tudják őrizni szakmai gárdájukat" – válaszolt lapunknak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Tolnay Tibor saját cégénél, a Magyar Építő Zrt.-nél két éve nem volt béremelés. A szakember szerint több ponton még tisztázni kellene a bérkompenzáció részleteit. Mindazonáltal arra számít, hogy a közbeszerzésekben érdekelt társaságok mindenképpen törekedni fognak arra, hogy elkerüljék a béremelést elmulasztókat fenyegető szankciót. A közbeszerzések azért is kiemelkedő fontosságúak a szakmában, mert a magánmegrendelések szinte teljesen eltűntek. Más kérdés persze, hogy ez a lépés elbocsátásokkal is járhat.
Az építőiparban aktív és közbeszerzéseken is induló VER-Bau Kft., teljes körűen eleget kíván tenni a bérkompenzációs előírásnak, de Weninger Richárd ügyvezető hangsúlyozta: a rendelet, ahogyan a többi megszorító intézkedés is (cafeteria, cégautóadó, az autópályadíj emelése) nehéz helyzet elé állítja a cégeket. A társaságnak a béremelés 5 százalékos részének kigazdálkodása is nagy teher, ezért igénybe kell vennie a felajánlott, vissza nem térítendő támogatást.
Borúlátóan nyilatkozott korábban lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is, aki szerint az emelésre képtelen cégeknél teret hódíthat a színlelt szerződés és a feketemunka is. Ráadásul ott, ahol meg tudják valósítani a kormányrendeletben előírt kompenzációt, még mindig csak a nominálbér szintjét tartják meg. (A kormány várakozása szerint a 2012-re várt 4,2 százalékos, kutatók ennél egy-két tized százalékkal magasabb pénzromlást várnak.)
A Postánál és a MÁV-nál is készülnek a bérkompenzációra. „A MÁV csoport a kormány 298/2011. (XII. 22) és 299/2011. (XII. 22) számú kormányrendeletének megfelelő béremelést tervez végrehajtani” – szögezték le lapunknak a vasúttársaságnál. Ám mivel még folynak a számítások, az emelés gazdasági hatásáról, még nem tudtak tájékoztatást adni, ahogyan arról sem, mekkora állami segítségre lesz szükségük. A Magyar Posta Zrt.-nél a társaság valamennyi munkavállalójára, azaz több mint 36 ezer főre tételesen a jogszabályban meghatározott módon végzik el a kompenzációra vonatkozó vizsgálatot az év zárása után. A számok ismeretében dolgozzák ki a forrásra vonatkozó javaslatot, az érdekképviseletekkel folytatott bértárgyalás keretében.
Mások viszont, főleg stabilan működő cégek, ragaszkodnak saját bérgazdálkodásukhoz, illetve amúgy is nagyobb emelésre készülnek a rendeletben elvártnál. „A Magyarországon 11 leányvállalatánál több mint 7000 főt foglalkoztató Bosch csoport bármilyen jogszabályi rendelkezéshez teljesen alkalmazkodik, de a bérpolitikáját nem befolyásolja egy ilyen politikai nyomás, hiszen az éves rendes béremelést mindig azonos rendben hajtjuk végre” – mondta Ficzere Ferenc, a Robert Bosch Kft. regionális kommunikációs igazgatója. A kft. március végén látja az előző év eredményeit, és akkor dönt az emelésről, január elsejéig visszamenőleg.
A csoport minden országban az adott ország éves inflációját, az érintett leányvállalat teljesítményét és az alkalmazottak egyéni teljesítményét veszi figyelembe a béremelésnél. Magyarországon az idén várhatóan 5-6 százalékkal emel, mint a korábbi években is. Négy százaléktól csak 2009-ben, a világválság tetőzésekor maradtak el. Jobb a helyzet az Audinál is. „Nincs szükségünk az állam bérkompenzációs segítségére: béreink és emelésünk mértéke is versenyképes” – tájékoztatott Czechmeister Mónika, az Audi Hungaria Motor Kft. szóvivője. A vállalatnál tavaly 8,1 százalékos volt az emelés a halasztott béremeléssel együtt, mert 2010 elején a válság miatt nem nőttek a bérek. A bő 7000 ezer fős cég üzemi tanácsa és a szakszervezetek most egyeztetnek az idei emelésről. Igyekszenek megőrizni a béren kívüli juttatások reálértékét is. Ez tavaly fejenként 400 ezer forintra rúgott.
Sokan megúszhatják az emelést, mégsem indulhatnak közberszerzésen
Vannak olyan cégek, amelyek bár részt vesznek közbeszerzési pályázatokon, megúszhatják a béremelést, ugyanis dolgozóik zömének fizetése magasabb 216 ezer forintnál. Ezek közé tartoznak például az olyan cégek, amelyek főleg mérnököket, programozókat és más diplomás munkavállalókat alkalmaznak, így az informatikai, távközlési vagy a pénzügyi szektor számos szereplője elkerülheti a béremelést az idén, ha pályázni akar.
VG-összeállítás Sokan megúszhatják az emelést, mégsem indulhatnak közberszerzésen Vannak olyan cégek, amelyek bár részt vesznek közbeszerzési pályázatokon, megúszhatják a béremelést, ugyanis dolgozóik zömének fizetése magasabb 216 ezer forintnál. Ezek közé tartoznak például az olyan cégek, amelyek főleg mérnököket, programozókat és más diplomás munkavállalókat alkalmaznak, így az informatikai, távközlési vagy a pénzügyi szektor számos szereplője elkerülheti a béremelést az idén, ha pályázni akar. -->
