bérköltség

Az évtized végéig a közép-kelet-európai régióban tovább romlik a bérköltség alapon számolt versenyképesség, az előny Németországhoz képest továbbra is jelentős marad. A dráguló munkaerő nagyobb inflációhoz és leértékelődő devizákhoz vezet.

A gyenge forint a nemzetközi fuvarozókat kevéssé segítette, a belpiacon aktívakat egyáltalán nem.

A megkérdezett szolgáltatók az energiaválsághoz képest sokkal erőteljesebben érzékelik az infláció okozta bérigény-növekedés hatásait a költségeikben.

A legnagyobb vállalatok karcsúsítottak, a technológiai cégek növelték a létszámot.

Magyarországon nőhettek legnagyobb mértékben a bruttó keresetek a 28 uniós tagállam közül 2017-hez képest.

Jelentős korrekciót hozhat a világ tőzsdéin a munkaerőpiac telítettsége.

Már több mint 1 milliárd forintot fordít a havi rendszeres juttatásokra a Magyar Nemzeti Bank.

A MÁV, a Magyar Posta és a VER-Bau is számolja, hogyan tehet eleget az előírt bérkompenzációnak, ahogyan vélhetőleg a több állami vállalat is. A Bosch, az Audi és más magáncégek viszont a saját bérgazdálkodásukat követik, sok építőipari vállalkozás pedig csak a karját tudja széttárni.

Átlagosan havi 500 euróval növekedhetnek a Kínában dolgozó külföldi munkavállalók bérköltségei október 15. után. Ekkor lép hatályba a pekingi vezetés által módosított új szabályozás, amelynek értelmében a külföldi tulajdonú cégeknek szintén külföldről hozott munkavállalói után társadalombiztosítási járulékot kell majd fizetni.