Gazprom: kétfrontos erősítés

Moszkvának három lehetősége lesz a 30 milliárd dollárba kerülő Déli Áramlat gázvezeték-beruházással kapcsolatban, ha sikerrel zárulnak a január 15-én folytatódó tárgyalások az orosz–ukrán gázipari együttműködésről – legalábbis az orosz Vedomosztyi szerint. Csökkentheti az orosz gáz európai importjára építendő, évi 63 milliárd köbméteresre tervezett vezeték kapacitását, későbbre halaszthatja a projektet, és le is tehet róla. Ha ugyanis megoldódik az Ukrajnán keresztüli biztonságos gázszállítás, akkor orosz részről fölösleges elkerülni a tranzitországot, amelyen az Európának szánt orosz gáz 80 százalékát továbbítják.

Alekszandr Medvegyev, a Gazprom Export vezérigazgatója azonban a RIA Novosztyi szerint leszögezte, a Gazprom akkor sem tesz le a Déli Áramlat beruházásról, ha megállapodik Ukrajnával az ukrán gázrendszer üzemeltetéséről. E megállapodás részeként szó van egy orosz–ukrán vegyes vállalat alapításáról is. Utóbbi kapcsán az orosz Kommerszant már két hete azt írta, ha a Gazprom bevásárolhatja magát az ukrán gázrendszerbe, akkor Ukrajna a 2011-es, ezer köbméterenként 400 dolláros ár helyett csak 210-220 dollárt fizet az orosz gázért.

Az „olcsó gázt a gázrendszerért” gondolatot Oroszország már a 2009 eleji gázválság lezárultával is felvetette, de Ukrajna akkor elutasította. (Fehéroroszország viszont elfogadta, s ma már a Beltranszgaz gázszállító fehérorosz–orosz vegyes vállalatnak a Gazprom csoportba való integrálásánál tartanak.)

A Déli Áramlat valóban halad: Törökország múlt hét szerdán adott meg minden engedélyt ahhoz, hogy felségvizein fektethessék le az Oroszország felől érkező, majd Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át Szlovéniába, onnan pedig (Ausztria helyett) Észak-Olaszországba tartó vezetéket.

A rivális Nabucco versenypozícióit nemcsak ez, hanem néhány további törökországi és azerbajdzsáni fejlemény is rontja. A törökök ugyanis Azerbajdzsánnal is megyegyeztek, hogy Trans Anadolu Pipeline (Transzanatólia vezeték) néven gázvezetéket építenek az azeri gáz Európába történő szállítására. Az évi 16 milliárd köbméteres kapacitású cső a grúz–török határtól a török–görögig vinné a gázt, amely onnan az ez év márciusra 150 millió euróból felépítendő görög–bolgár vezetéken, majd Bulgárián át jutna el a célpiacokra. „A Trans Anadolu a Nabucco fontos alternatívája. A Nabuccóban Törökország 16 százalékig érdekelt, tehát annak a megvalósításán is dolgozik” – válaszolt Taner Yildiz török energiaminiszter az Anadolu hírügynökségnek. Az új cső nem jelenti a Nabucco végét a Socar állami azeri olajcég, a Trans Anadolu majdani 80 százalékos tulajdonosa szerint sem.

Mégis gyűlnek a felhők

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök szerint továbbra is nyitott az évi 31 milliárd köbméteresre tervezett Nabucco finanszírozása, és az is, honnan lesz bele elég gáz. Utóbbi kételyre erősít rá, hogy az azeri Sah Deniz gázára nemrég kiírt tendert nemrégiben épp a török Botas vezetéki társaság és a BP által létrehozott SEEP (South-East Europe Pipeline) páros nyerte el a Nabucco, a TAP és az ITGI vezetékprojekt elől. A Sah Denizen folyó munkát a BP irányítja, és e mező gázát szállítaná tovább a Trans Anadolu is.