Azbeszt-botrány: beleszálltak a kormányba a szennyezésről szóló számaik miatt, mindent látni akar a Greenpeace – lépett egy hazai bányavállalat, teljes körű vizsgálatot kértek

A Greenpeace kétségbe vonta a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott azon állítás igazolt voltát, amely szerint az országosan elvégzett 667 mérésből korábban csak hat helyen mértek határérték feletti azbesztkoncentrációt, és jelenleg nincs sehol határérték feletti azbesztszennyezés.

Adatokat kér a Greenpeace

Sőt – mint írja –, a nyilvánosan elérhető mérési eredmények szerint három helyszínből kettőn, Kőszegen és Sé községben jelentős határérték túllépés volt július elején.

• Kőszegen a mérési napon, a határértéket körülbelül 10-szeresen meghaladó volt az azbesztrostok mennyisége a levegőben,
• Sé községben a határérték körülbelül kétszeresét mérték,
• az Oladi Platón valóban csak határérték közeli értéket mértek, de ez egy esős időszak után történt, amikor a tehergépjármű forgalom ki volt éppen tiltva a területről.

A Greenpeace ezért nyomatékosan sürgeti a mérések teljes dokumentációjának és a mérési pontoknak a mielőbbi nyilvánosságra hozatalát. A saját térképén is látható, a probléma az egész nyugat-magyarországi régiót érinti. 

Az aszfaltozás csak elodázza a valós megoldást  

A szervezet nehezményezi, hogy míg a kormány múlt heti sajtótájékoztatóján a szombathelyi Oladi Plató teljes kármentesítését ígérték, az e hetin már a szennyezett útszakaszok leaszfaltozásáról volt szó, mint gyors megoldásról. Az azbesztes kőzúzalék leaszfaltozását a Greenpeace szakmailag nem tartja elfogadhatónak. Kiritkája mellett érdemes megjegyezni, hogy az azonnali aszfaltozásnak köszönhetően nem kerül veszélyes anyag a levegőbe, de jogos az aggodalom,  hogy meddig nem. A végleges célnak nyilván a kőzúzalék és a ráöntött aszfalt eltávolításának kell lennie. Tény azonban – ahogyan a szervezet is írja –, hogy az aszfaltozás a későbbi, elkerülhetetlen feltakarítást rendkívül megnehezíti és megdrágítja.

Az önkormányzatok a könnyebb utat választják?

A Greenpeace szerint az elmúlt hetekben sok olyan önkormányzati döntés hagyta figyelmen kívül az azbeszttel szennyezett utak mellett élő családok hosszú távú érdekeit. Az említett Oladi Platón a város vezetése újra ráengedte a teherforgalmat arra az útszakaszra, amelyen a nehézgép-forgalom felkavarja a rákkeltő azbesztport.

Lapunk emellett megtalálta, Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármesterének május 10-én közzétett, rendkívül részletes tájékoztatását is. Eszerint a városban:

• A Kisfaludy-Mártírok útja parkolóban az azbesztes kő lefedésére speciális gyártású, egyedi méretű takarófóliát rendeltek, ezt mostanra nyilván kihelyezték.  
• Az Áfonya és Estike utcában a magáningatlan tulajdonosok rendeltek a szennyezett kavicsból, ott 10  kilométer/órás sebességkorlátozást rendelt el az önkormányzat. A felületet a későbbi, végleges aszfaltozásig vékony gumiszerű bevonattal fedik le. A bevonatot még fejlesztették a poszt kitétele idején.  
• Az önkormányzat további 18 mérést rendelt el a városban, ezeknek már el kellett készülniük.

Az EU besegíthet  

A zöldszervezet felhívta a kormány figyelmét, hogy egy a Greenpeace számára készített jogi vélemény alapján a helyzet átfogó megoldására uniós források is rendelkezésre állhatnak. Ezért sürgeti, hogy a kormány a szennyező fizet elv Ausztriával szembeni érvényesítése mellett mérlegelje ezen uniós források mihamarabbi felhasználását.

Van az azbesztnek hazai utánpótlása?

Magyarországon nem folyik azbesztbányászat, és nincsenek olyan bányák sem, amelyek azbeszttartalmú kőzetet (szerpentinitet) termelnének ki. Mindazonáltal most bizalmatlan lehet, aki az ausztriai azbesztbotrányt ismerve zúzalékkövet, sódert vásárol. E félelemnek ment elébe az egyik hazai bányavállalat, a Colas. A társaság a hírekre tekintettel elővigyázatosságból laboratóriumi vizsgálatot kezdeményezett. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Kémiai Laboratóriumában megvizsgáltatta

• a szobi,
• a nógrádkövesdi,
• a recski,
• a gyöngyössolymosi,
• a tarcali,
• a sárospataki
• és tállyai bányaüzemeiből származó andezitet,
• valamint a bodrogkeresztúri bányájából származó riolittufa-mintát. 

Mindegyik vizsgálati jegyzőkönyvben az áll, hogy a vizsgált anyagminta azbesztet nem tartalmaz.