Mi lesz a Malév tartozásaival?

Jogi útra terelheti a Malév-ügyet az orosz Vnyesekonombank (VEB). „Tervezzük, hogy minden lehetőséget igénybe fogunk venni, amelyet a jogi keretek megengednek nekünk” – válaszolta az állami tulajdonban levő VEB sajtóosztálya arra a kérdésünkre, mit szándékoznak csinálni azután, hogy 5 százalékos orosz tulajdon is volt a pénteken becsődölt Malévban. Levelükben arra már nem tértek ki, hogy a légitársaság leállása befolyásolja-e a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba (NFM) minderről még nem érkezett jelzés Moszkvából.

A csőd sokadik súlyos következménye, hogy nem tudni, miként rendezhető a VEB-bel szemben fennálló legalább 112 millió eurós tartozás. Az biztos, hogy az oroszoknak nem volt érdekük a Malév csődvédelme, mert akkor a hitelük legfeljebb 10-20 százalékához jutottak volna hozzá. A kormány kommunikációjában némi ellentmondás fedezhető fel, ugyanis Völner Pál, az NFM infrastruktúráért felelős államtitkára szerint azért nem lehetett létrehozni a tervezett új nemzeti légitársaságot, mert az orosz tulajdonosnak vétójoga volt. Fellegi Tamás volt tárcavezető viszont még arról beszélt tavaly decemberben, hogy sikerült megállapodni a VEB-bel, így a Malév és a bank közötti 112 millió eurós elszámolást külön kezelik, tehát ez nem lesz akadálya a Malév esetleges privatizációjának. Az NFM mindenesetre tegnap megszüntette a pénteken létrehozott válságstábot. „Zökkenőmentesen sikerült kezelni a Malév leállását. Más csődbe jutott légitársaságokhoz, például a spanyolhoz képest talán sikerült minimalizálni a problémát” – állította Völner Pál.

A Budapest Airport (BA) is már a Malév utáni életre készül. „A 2012-es tervek átdolgozása már megkezdődött. A többi légitársasági partner igen gyorsan reagált az eseményekre, és az elveszett forgalom egy részét már február 6-tól elkezdték átvenni” – közölte lapunkkal a BA. A repülőteret üzemeltető cég szerint most az lenne az ország érdeke, hogy a hatóságok például a magyar Wizz Airt jelöljék ki az elveszett Malév-járatok pótlására. Törökország, Izrael, Oroszország és Ukrajna, illetve Magyarország között ugyanis csak egy-egy kijelölt légitársaság üzemeltethet járatokat. Az Európai Unión belül elvileg bárki a Malév helyére léphet bármelyik útvonalon, ha sikerül megállapodni a repülőtérrel. Visszatért Budapestre az Air Berlin is, a második legnagyobb német légitársaság tegnaptól naponta indít gépet a német fővárosba. Szintén tegnaptól repülnek a Lufthansa Boeing 737-esei Berlinből és Hamburgból. Az Austrian Airlines a megnövekedett utasigényekhez igazodva szintén nagyobb kapacitású gépekkel közlekedik a Bécs– Budapest útvonalon. Mától a Swiss Air Lines is megnöveli a Budapest–Zürich vonalon közlekedő járatok kapacitását. Vagyis a Malév helyét részben külföldi légitársaságok veszik át, míg a kereslet egy része más repülőterekre terelődik, különösen az átszálló utasok esetében.

Újabb 100 milliárdos lyuk a büdzsén

„A Malév teljes leállása a magyar gazdaság fizetési mérlegében azonnali romlást okoz. 108 milliárd forint, az éves idegenforgalmi bevétel 8,4 százaléka esik ki a költségvetésből, mert a turisták és a magyar utazók külföldi légitársaságokkal repülnek majd – figyelmeztet a Kopint-Tárki. Az elemzés szerint a Malév kiesésével az idegenforgalmi mérleg többletének negyede azonnal elvész, a GDP-re gyakorolt negatív hatás pedig mintegy 0,3-0,5 százalékra rúghat.

Vég Márton Újabb 100 milliárdos lyuk a büdzsén „A Malév teljes leállása a magyar gazdaság fizetési mérlegében azonnali romlást okoz. 108 milliárd forint, az éves idegenforgalmi bevétel 8,4 százaléka esik ki a költségvetésből, mert a turisták és a magyar utazók külföldi légitársaságokkal repülnek majd – figyelmeztet a Kopint-Tárki. Az elemzés szerint a Malév kiesésével az idegenforgalmi mérleg többletének negyede azonnal elvész, a GDP-re gyakorolt negatív hatás pedig mintegy 0,3-0,5 százalékra rúghat.-->