Nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatbázisát – bejelentették, mikor indul az új rendszer
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚj mérföldkőhöz érkezik a hazai betegbiztonság fejlesztése, idén szeptembertől már nyilvánosan is elérhetők lesznek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatai – írta közleményében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.
Az NNGYK kidolgozta az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EEÖF) intézményi adatainak nyilvános közzétételét megalapozó módszertant. A dokumentum meghatározza a szeptember elején induló nyilvános adatközlési rendszer szakmai kereteit, az alkalmazott alapelveket, a közzétételre kerülő adatok körét és azok értelmezésének szempontjait. A módszertan egységes definíciókra, validált surveillance-adatokra és nemzetközi szakmai tapasztalatokra épül. Az elkészült dokumentum teremti meg annak szakmai alapját, hogy 2026 szeptemberétől a lakosság, a betegek és a szakemberek egységes, hiteles és megfelelően értelmezhető formában ismerhessék meg az intézményi fertőzésfelügyeleti adatokat.
A közlemény szerint az új adatközlési rendszer célja, hogy erősítse a betegbiztonságot, támogassa az egészségügyi intézmények minőségfejlesztését és növelje az egészségügyi rendszer átláthatóságát. A közzététel nem önmagáért történik: a fertőzések megelőzését, a szakmai tanulást és a folyamatos fejlesztést kívánja elősegíteni.
A nyilvánosságra kerülő adatok a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) több év alatt kialakított adatbázisára épülnek. Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozása egységes definíciók és validált surveillance-módszertan alapján történik, ezért a közzétett információk megfelelő alapot jelentenek a helyzetértékeléshez.
Hasznos, de nem mindenre alkalmas az új kórházi adatbázis
A módszertan egyik legfontosabb alapelve az, hogy az intézményi adatok önmagukban nem alkalmasak a kórházak egyszerű rangsorolására vagy összehasonlítására. Egy adott intézmény fertőzési mutatóit jelentősen befolyásolja az ellátott betegek egészségi állapota, az ellátás összetettsége, valamint az is, hogy milyen intenzitással történik a fertőzések felderítése és mikrobiológiai igazolása. Éppen ezért a fertőzési mutatók mellett olyan indikátorok is megjelennek, amelyek segítik az adatok helyes értelmezését.
A dokumentum a nyilvános adatközléshez kapcsolódó kommunikáció alapelveit és ütemezését is rögzíti annak érdekében, hogy a közzétett adatok a szakma, a média és a lakosság számára egyaránt megfelelő szakmai kontextusban legyenek értelmezhetők.
A módszertan kidolgozását széles körű szakmai egyeztetés kísérte, amelyben az érintett szakmai grémiumok, infekciókontroll-szakemberek és az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények szakemberei is részt vettek. Az egyeztetések célja az volt, hogy a nyilvános adatközlés egységes, szakmailag megalapozott és megfelelően értelmezhető keretek között valósuljon meg.
A módszertan közzététele egy hosszabb fejlesztési folyamat első állomása. A szeptember elején induló nyilvános adatközlés előtt további szakmai egyeztetésekre és háttértájékoztatókra is sor kerül annak érdekében, hogy a közzétett adatok a szakma, a média és a lakosság számára egyaránt megfelelő szakmai összefüggésben legyenek értelmezhetők a felület indulásakor.
