Forrnak az indulatok a JÉGER körül: sorsdöntő hét jön – a gazdák mondhatnak ítéletet a rendszer működtetéséről
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFordulóponthoz érkezett az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) jövőjéről folyó vita. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bejelentette: a kormány nemcsak tudományos vizsgálatnak veti alá a rendszerrel szemben megfogalmazott állításokat, hanem közvetlenül a gazdákat is megkérdezi arról, igényt tartanak-e a szolgáltatásra. A tárcavezető szerint a súlyos aszály miatt rendkívül nehéz helyzetbe került gazdálkodóknak nem kioktatásra, hanem válaszokra és meghallgatásra van szükségük. Ezért a minisztérium civil szakértőkkel és a rendszer ellenzőivel is egyeztetett a JÉGER működtetésével kapcsolatban.
– Amikor valaki hónapok munkáját, a családja megélhetését látja veszélyben, annak nem kioktatásra van szüksége, hanem válaszokra, és arra, hogy meghallgassák – fogalmazott Bóna Szabolcs.
JÉGER: tizenkétezer aláírás került a miniszter asztalára
A minisztérium meteorológiai, vállalkozói, gazdálkodói és jogi szempontokat képviselő civilek egy csoportját fogadta. A küldöttség a JÉGER működésének felfüggesztését kezdeményezte, és átadta azt a petíciót is, amelyet a miniszteri nyilatkozat szerint mintegy 12 ezren írtak alá.
A petíció kezdeményezői azt állítják, hogy megfigyeléseik szerint a rendszer működése összefügghet a csapadék szélsőséges területi eloszlásával. A tiltakozók egy része úgy véli, hogy az ezüst-jodid légkörbe juttatása az egyébként is aszályos keleti és délkeleti térségekben kedvezőtlenül befolyásolhatja az esőképződést. Az összefüggést azonban az üzemeltető agrárkamara és a megszólaló meteorológiai szakemberek vitatják, azt eddig elfogadott tudományos bizonyíték nem igazolta.
Bóna Szabolcs hangsúlyozta: a petíció fontos társadalmi jelzés, de nem tekinthető a magyar gazdatársadalom reprezentatív felmérésének. Az ívet ugyanis bárki aláírhatta, nem csak mezőgazdasági termelők.
A miniszter ezért arra kérte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, hogy egy héten belül, vármegyei bontásban mérje fel a gazdák véleményét.
Ez nem lehet látszatfelmérés. Nem lehet olyan kutatás, amelynek az eredményét előre ismerjük. Gyors, reprezentatív, szakmailag valid és ellenőrizhető felmérést kérek
– közölte a tárcavezető.
Az ígéret szerint olyan módszertant kell alkalmazni, amely kizárja az eredmény manipulálásának lehetőségét. A felmérés jelentőségét növeli, hogy a kabinet annak eredményéhez kötné a rendszer további területi működését.
– Ahol a gazdák többsége azt mondja, hogy nem kéri a JÉGER szolgáltatását, ott a szükséges jogi és műszaki feltételek biztosításával le fogjuk állíttatni azt – jelentette ki Bóna Szabolcs.
Független tudósok vizsgálják meg a vitatott kérdéseket
A gazdák megkérdezésével párhuzamosan egy tudományos testületet is létrehoz a minisztérium. Ebbe a tárca ígérete szerint független szakembereket és tudósokat vonnak be, akiknek átfogóan kell értékelniük a JÉGER-rel kapcsolatban felvetett szakmai állításokat.
A testületnek várhatóan arra a legfontosabb kérdésre kell választ adnia, hogy az ezüst-jodidos beavatkozás befolyásolhatja-e érzékelhető mértékben a lehulló csapadék mennyiségét vagy területi eloszlását. Vizsgálatra szorulhat a hatóanyag környezeti terhelése, a beavatkozások eredményessége, valamint a jégkárok és az üzemeltetési költségek közötti kapcsolat is.
A miniszter ugyanakkor leszögezte: tudományos kérdésekben nem a petíciók aláíróinak száma vagy egy közvélemény-kutatás eredménye dönt. A gazdák véleménye arról adhat iránymutatást, hogy kérik-e a szolgáltatást, a rendszer meteorológiai és környezeti hatásait viszont tudományos módszerekkel kell tisztázni.
Közel felére csökkent a bejelentett jégkáros terület
A JÉGER 2018-ban kezdte meg országos működését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett hálózat 986 talajgenerátorból áll, amelyek ezüst-jodid-tartalmú hatóanyagot juttatnak a légkörbe. A beavatkozás célja, hogy a zivatarfelhőkben több, de kisebb jégszem képződjön, ezáltal mérséklődjön a lehulló jég mérete és pusztító ereje.
A rendszer nem képes teljesen megakadályozni a jégesőt, ezért a neve is jégkármérséklő, nem pedig jégkár-elhárító rendszer. Az agrárkamara adatai szerint a JÉGER elindítása előtti három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra jelentettek be jégkárt.
A rendszer működésének 2018 és 2025 közötti időszakában ez az éves átlag 31 514 hektárra csökkent, ami mintegy 44 százalékos visszaesés.
A NAK ezt a rendszer eredményességének tulajdonítja, különösen azért, mert közben gyakoribbá váltak a nagy jég veszélyével járó szupercellás zivatarok. A bejelentett kárterület csökkenése ugyanakkor önmagában nem választja el a JÉGER hatását az egyes évek jelentősen eltérő időjárásától, ezért a készülő független értékelésnek ezt a módszertani kérdést is kezelnie kell.
A kamara korábbi számítása szerint a rendszer működtetésére fordított minden egyes forint körülbelül 33 forintnyi termelési értéket védhet meg, éves szinten mintegy 66 milliárd forintot. A védelem ráadásul nemcsak a mezőgazdasági területekre terjed ki: a kisebb jégszemek a lakóingatlanokban, járművekben és ipari létesítményekben is kevesebb kárt okozhatnak, ennek forintosított társadalmi hasznát a rendsz eredményességébe nem sázmolták bele.
A 2024-es szezonban ennek ellenére 47 192 hektárra jelentettek be jégkárt, a generátorok pedig összesen csaknem 188 ezer órán keresztül működtek. Ez is jelzi, hogy a hálózat a károk kockázatát mérsékelheti, de szélsőséges zivatarok idején nem nyújt teljes védelmet. A rendszer eredményeit a NAK éves összefoglalója tartalmazza.
Az aszály tette élessé a konfliktust
A JÉGER körüli bizalmi válságot elsősorban az egymást követő aszályos időszakok mélyítették el. Különösen Kelet-Magyarországon erősödött meg az a vélekedés, hogy a talajgenerátorok működése és az esők elmaradása között kapcsolat lehet.
Az agrárkamara álláspontja szerint a rendszer nem szünteti meg a csapadékot, nem változtatja meg a felhők útját, és nem okoz aszályt. A JÉGER csak akkor működik, amikor már kialakultak a jégveszélyes zivatarfelhők, és a beavatkozás célja kizárólag a jégszemek méretének csökkentése. A NAK érvelését az is alátámasztja, hogy tartós szárazságban, zivatarfelhők hiányában a generátorokat egyáltalán nem kapcsolják be.
A vita azonban már túlmutat a meteorológián. A rendszer elfogadottságát a finanszírozása és az idei bizonytalan működés is gyengítette. Június elejétől a hatóanyagkészletekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt a generátorokat átmenetileg csak 60 százaléknál magasabb jégvalószínűségnél indították el. A finanszírozás rendezése után június végén visszaállt a korábbi működési rend, így a berendezéseket ismét már 30 százalék feletti valószínűségnél aktiválhatták. A korlátozás időszakában bekövetkezett jégverések ugyanakkor újabb kritikákat váltottak ki, ezúttal éppen azért, mert a védekezés nem működött teljes kapacitással.
Bóna Szabolcs szerint a végső döntést a tudományos vizsgálat és a reprezentatív gazdálkodói felmérés eredményének ismeretében hozzák meg. – Nem szeretnék semmit eldönteni a gazdákról, a gazdák nélkül. Meghallgatjuk a gazdákat, megvizsgáljuk a tényeket, és utána döntünk. Gyorsan, felelősen és a gazdák érdekében – fogalmazott a miniszter.
Brutális jégeső tarolt le 100 000 hektárnyi termőföldet: átszámítva mintegy 20 milliárd forintos kárt okozhatott a gazdáknak
Alig két nap alatt legalább 50 millió eurós, átszámítva csaknem 20 milliárd forintos mezőgazdasági kárt okoztak a Németországon átvonuló heves zivatarok. A jégeső és a viharos szél százezer hektárnyi termőterületet érintett, helyenként pedig közvetlenül az aratás előtt semmisítette meg a gabona- és repceállományokat.
