A régi magyar borfajtákra figyelnek az ínyencek

VERSENYBEN Magyarországon töredékére csökkent az egykor kedvelt kadarka termőfelülete. Míg 1960-ban 47 ezer hektáron, az akkori szőlőterület csaknem negyedén termesztették, ma az ültetvények 2-3 százalékán találunk az egykor népszerű fajtából. Kiskőrösön immár tizenhetedik alkalommal rendeztek nemzetközi kadarka borversenyt a szőlőfajtát megőrzendő. A pénteki versenyen zsűriző Horváth Csaba,

a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a főtitkára azt mondja, a kadarkát ma ugyan nem a népszerű borok közt tartják számon, de az ősi magyar bor nem tűnik el.

Csak néhány tízezer palackkal kerül a piacokra, s bár nem olcsó az előállítása, mégis lehet rá fizetőképes kereslet. A hatvanas évektől a nyolcvanasok végéig a literes kiszereléssel lejáratták a kadarkát, de ma már egyre kevesebben emlékeznek az akkori olcsó kommersz termékre. A piacon egy olyan új vásárlóképes generáció jelent meg, amelynek tagjai kíváncsiak a régi fajtákra. Így népszerű a kövidinka, mely köszönő viszonyban sincs az egykori, szintén lejáratott, műanyag dugós üvegben árult italokkal.

Horváth Csaba hangsúlyozta: az említett fajták olyan hungarikumjellegű termékek, amelyek nem nagy mennyiségben, hanem választékszélesítőként jelennek meg a piacon ínyenceknek, azoknak a turistáknak, akik a helyi gasztronómiában keresik a különlegességeket.

A termelők abban bíznak, hogy őshonos fajták a legjobb válaszok a külföldről érkező importra. Ott olyan borokat, melyeket a magyar ízlés az évszázadok során elfogadott, sosem fognak készíteni. n B. Zs.