A Tisza II. után a Dunamenti F?

Sorra esnek ki a legrosszabb hatásfokú, legkevésbé kihasznált erőművi blokkok a hazai rendszerből, a következő egység a Dunamenti Erőmű földgázüzemű F blokkja lehet. A bánhidai erőmű már 2004 óta áll, az AES borsodi és tiszapalkonyai egysége tavaly óta, a tiszaújvárosi pedig április 1-jén kezdi meg kényszerpihenőjét. (Hivatalosan sem ez, sem a bánhidai nem zárt be, a különbség az, hogy ez utóbbi esetben a bontás és a rekultiváció költséges feladata várna a tulajdonosra.)

„Teljesen természetes, hogy amilyen áramot nem lehet eladni, azt meg sem kell termelni, márpedig a hazai piac nem bővül” – mutatott rá érdeklődésünkre Stróbl Alajos, a Pyöry-Erőterv rendszerirányítási vezetője. Míg a 2010-es villamosenergia-igény még 2,8 százalékkal bővült, a tavalyi már csak 0,7 százalékkal, közben a jórészt észak felől érkező import aránya megközelítette a 17 százalékot. Ráadásul a csúcsigény sem nőtt. Bár a légkondicionálók terjedő használata miatt a nyári villamosenergia-felhasználás jobban emelkedik a télinél, még mindig télen nagyobb az igény.

Az előbbieket szemlélteti, hogy a hazai erőműpark tavaly átlagosan 3600 órát dolgozott a rendelkezésre álló 8760 órából. A legnagyobb kihasználtsággal a paksi kapacitások büszkélkedhetnek, az atomerőmű 7800 órát dolgozott, a Mátrai Erőmű 6800 órát, a Csepeli Erőmű 4200-at, a Tisza II. pedig – amelyet állítólag akár 1 forintért is eladott volna az AES – 6-7 órát. A Dunamenti említett, F blokkjának kihasználtsága csak 0,4 százalékos volt Stróbl Alajos tájékoztatása szerint. Az egységet csak a nagy hideg idején kellett beindítani, és a Bakonyi Erőművet is csak ritkán, csúcsigény jelentkezésekor. Értelemszerűen főleg a drága gázt használó erőművek működnek kevesebbet.

A legkevésbé életképes blokkokat egy másik tényező is kiszorítja a piacról: az új, nagyobb hatásfokú kapacitások, amelyek tavaly együtt mintegy 1100 megawattal bővítették a kínálatot. Ide tartozik az E.On 433 megawattos, gázüzemű gönyűi erőműve, a Dunamenti Erőmű 3-as, 420 megawattos blokkja – amelynél a régi gázturbina mellé egy új gőzturbinát telepítettek –, végül a Bakonyi Erőmű 116 megawattos, gázüzemű blokkja.

E fejlesztéseknek köszönhetően javult a hazai erőműpark átlagos hatásfoka, életkora és műszaki állapota is, a tendencia pedig folytatódik: a Pannonpower az idén telepít gázblokkja mellé 24 milliárd forintból egy lágyszárú növényekből előállított, biomassza tüzelésű, 35 megawattos egységet. Erre és a meglévő, faapríték-alapú blokkjára alapozva majdnem kizárólag megújuló alapú energiahordozóból előállított hővel fogja ellátni Pécset .

Más lehetséges beruházók viszont megtorpantak, többük már tavaly későbbre halasztotta tervezett erőműépítését, illetve-felújítását. (Mellesleg korábban az AES-nek is voltak tiszaújvárosi fejlesztési elképzelései.) Így viszont nyitott, hogy hogy milyen további nagy projektek várhatók Magyarországon. Stróbl Alajos szerint sok múlik azon, hogy mikor épül fel az első új paksi blokk. Addig jó eséllyel csak kisebb biomassza-, biogáz- és földgázüzemű egységek létesülnek. Igaz, a nagyobbak közül még terítéken van az Advanced Power Szegedre tervezett gázerőműve, a Mol–CEZ páros a nyáron dönt az Ercsiben tervezett építkezéséről, a már nevet és gazdát is váltott EMFESZ Erőmű nyírtassi elképzeléseiről pedig nincs hír.

Ahogyan a Mavir Zrt. látja

A hazai villamosenergia-rendszer csúcsterhelése folyamatosan nő az előttünk álló évtizedekben – áll a Mavir Zrt. most közzétett éves értékelésében. A rendszerirányító várakozásai szerint a mostani állapothoz képest 2015-ig 2000 megawattnyi új kapacitás lép be a rendszerbe. Ezek nagysága 2030-ra eléri a 9000 megawattot, miközben jelentősen csökken a földgáz, mértékben pedig a szén és a lignit részesedése. A kis gázblokkok, a zöld- és az atomenergia súlya szinten marad, ám nagy kérdés, miből áll össze az előbbi, 9000 megawattnyi új kapacitás. Tavaly jelentősen nőtt a HUPX áramtőzsdén forgalmazott villamos energia forgalma, a decemberi mennyiség meghaladta az ötmillió megawattórát.

B. Horváth Lilla Ahogyan a Mavir Zrt. látja A hazai villamosenergia-rendszer csúcsterhelése folyamatosan nő az előttünk álló évtizedekben – áll a Mavir Zrt. most közzétett éves értékelésében. A rendszerirányító várakozásai szerint a mostani állapothoz képest 2015-ig 2000 megawattnyi új kapacitás lép be a rendszerbe. Ezek nagysága 2030-ra eléri a 9000 megawattot, miközben jelentősen csökken a földgáz, mértékben pedig a szén és a lignit részesedése. A kis gázblokkok, a zöld- és az atomenergia súlya szinten marad, ám nagy kérdés, miből áll össze az előbbi, 9000 megawattnyi új kapacitás. Tavaly jelentősen nőtt a HUPX áramtőzsdén forgalmazott villamos energia forgalma, a decemberi mennyiség meghaladta az ötmillió megawattórát.-->