Riválisai is fizetnek a Postának?

Már javában készül az Osztrák Postához tartozó Feibra Kft. a 2013-as esztendőre, amikor Magyarországon is liberalizálják a postai szolgáltatásokat. „Meglehetősen szigorú szabályokat tartalmaz az új postatörvény tervezete, amely az uniós normákkal kapcsolatban több ponton is aggályos lehet. Reméljük, hogy a véleményezésünket figyelembe fogják venni” – mondta a Világgazdaságnak Justin István. A Feibra ügyvezető igazgatója megerősítette: komolyan érdekli a céget az 50 gramm alatti levélküldemények piaca. Jelenleg ugyanis a címzetlen, és 2009-től az 50 gramm feletti címzett küldeményeket terjesztik.

Ilyen meglehetősen szigorú szabály lehet például, hogy a belföldi forgalomban feladott levelek 97 százaléka legkésőbb a feladást követő ötödik munkanapon eljusson a címzetthez, vagy a postai szolgáltató ekkorra legalább megkísérelje a kézbesítést. A piac új szereplőinek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adja majd ki az engedélyt legfeljebb öt évre, és gondoskodik a törvény betartatásáról is. A postatörvény előkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) hatáskörébe tartozik. A tervezet jelenleg a közigazgatási egyeztetés fázisában tart, ami azt jelenti, hogy még elfogadott kormányzati álláspont sincs róla. A dokumentumot április 4-ig lehet véleményezni. A tervezet 2020. december 31-éig a Magyar Posta Zrt.-t jelöli ki egyetemes postai szolgáltatónak, a társasággal az állam erre az időre közszolgáltatási szerződést köt. Az egyetemes szolgáltatás azt jelenti, hogy minden állampolgár számára elérhetővé és hozzáférhetővé kell tenni a postai alapszolgáltatást. Tehát elvileg a meglehetősen alacsony forgalmú postákat sem kell bezárni a kistelepüléseken. A Magyar Postának ezt garantálnia kell a piaci liberalizáció után is. Nagyon valószínű, hogy a majdani versenytársak nem is ezt a piacot akarják megszerezni, hanem a nagyfeladókat.

A piacnyitás előkészítésének fő dilemmája az EU számára az egyetemes szolgáltatói szerepkör és a piaci verseny összeegyeztetése. Ugyanis az egyetemes szolgáltatás szinte mindenhol veszteséges üzlet, amely versenyhátrányt okoz.

„Az egyetemes szolgáltató méltánytalan többletterhének mérséklése érdekében a hatóság a Magyar Államkincstár által vezetett számlát hoz létre, amelynek forrásait az engedélyköteles postai szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által befizetett hozzájárulások képezik” – olvasható az NFM tervezetében. Vagyis egy kompenzációs alapot állítanak fel, amelybe az új piaci szereplők fizetnek be a Magyar Posta javára. A versenytársaknak árbevételük arányában kell majd fizetniük évről évre. „A közigazgatási egyeztetés, majd a parlamenti szakasz alatt a szabályozás még változhat, nagy valószínűséggel az NMHH feladatait is érinteni fogja a tervezet, illetve a már elfogadott törvény” – közölte lapunkkal a hatóság.

A konzervatív-liberális kormány tervei közt szerepel az ágazat privatizálása, melyre az elképzelések szerint jövő tavasszal kerülne sor.

Vég Márton Az angolok inkább privatizálnak A brit Királyi Posta bejelentette, hogy fenntarthatósága érdekében 30-40 százalékkal kénytelen megemelni a bélyegek árát. „Nincs más választásunk. Az internetes levelezés és a csomagküldő vállalkozások az évszázadok óta megszokott postai szolgálat létét fenyegetik” – jelentette be Moya Green, a Királyi Posta vezető tisztviselője. A brit postaszolgálat az elmúlt négy év során mintegy 1 milliárd font értékű adósságot halmozott fel, a bevételek pedig egyre csökkennek – a válságból a vezetés már nem látott más kiutat, mint az áremelést.

A konzervatív-liberális kormány tervei közt szerepel az ágazat privatizálása, melyre az elképzelések szerint jövő tavasszal kerülne sor.-->