Az ország hat térségéből - Zalától a Dél-Alföldig - mindenhonnan olyan jelzések érkeztek, hogy a húsvét utáni éjszakai fagy nagy károkat okozott országszerte a gyümölcsösökben – nyilatkozta a káresemény után Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke.
A Dunántúlon elsősorban a Balaton-felvidék vízparttól távolabb eső területein okozott gondot a lehűlés, itt az őszibarack, a cseresznye, meggy, szilva esetében lehet számolni fagykárral.
A korai virágzású gyümölcsöknél szintén jelentősebb kárt okozhatott a fagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, így az a korai fajtájú kajszibarackot, cseresznyét és a meggyet roncsolta leginkább, de Szabolcsban a piros bimbós állapotban lévő almásokban is lehet kár. A károk összeírása a legtöbb helyen még folyik, ám az esetleges gyümölcshiánnyal, és áremeléssel kapcsolatos félelmek már megjelentek.
„Természetes, hogy a termelők érdeke az, hogy az árak növekedjenek, és az is ténykérdés, hogy bizony keletkezett kár a gyümölcsösökben az elmúlt napok időjárása miatt” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Losó József. A gyorsfagyasztott gyümölcsöket és zöldségeket gyártó, így a termékpályán vevőként szerepet játszó Mirelite Mirsa Zrt. igazgatóságának elnöke hozzátette: a hazai gyümölcsösök eltérő mértékben szenvedtek kárt, hogy pontosan mekkorát, azt ma még nehéz felmérni. A korai érésű gyümölcsök esetleges hiányát azonban ellensúlyozni tudja a későbbi érésű fajták termése, valamint a gyengébb fagyra a természet úgy válaszol, hogy a megmaradt termés darabosabb, vagyis nagyobb szemű lesz” – mutatott rá Losó.
„Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyümölcsárak már tavaly is aránylag magasak voltak, és a múlt évben a meggyterméssel kapcsolatos aggodalmak sem igazolódtak. Ha tehát az árak még tovább emelkednének, már nem lehetne eladni a termést, hiszen nem lenne rá kereslet, a piac inkább más forrás után néz” – mondta Losó József, és hozzátette: „nem vagyunk egyedül a világon, ha valami nem terem meg itthon, azt be lehet szerezni importból is, a gyümölcsök egy része jól szállítható. Ha pedig az sem jelenthet versenyképes megoldást, akkor végső soron helyettesítő termékekkel lehet kiváltani a hiányzó, vagy túl drágán rendelkezésre álló fajtákat. A mostani fagykár megtörténte tehát tény, de egy esetleges pszichózissal történő árfelhajtásnak gátat szabna a kereslet”.
„Valóban voltak komoly fagyok, de megfelelő technológiákkal, például a fák lepermetezésével, vagy füstöléssel a legtöbb esetben lehetett, vagy lehetett volna védekezni” – nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „természetesen a mínusz 8-10 fokos fagy ellen nehéz bármit is tenni, de az enyhébb fagy kezelhető.” Raskó az érdekeltségébe tartozó Morello Kft. 160 hektáros meggyesét hozta fel példaként.
„Az időjárás-jelentést látva előzőleg öntöztünk, majd az alkalmazottakat kirendeltük füstölni, így gyakorlatilag csak elenyésző mértékű kár keletkezett, jóllehet viszonylag hideg, mínusz 4,2 fok volt. Ahol viszont nem védekeztek, ott komoly kár keletkezett, a meggyesekben és a cseresznyésekben ez néhol elérte az 50-60 százalékos mértéket is. E két gyümölcs esetében elképzelhető, hogy lesz némi veszteség, és esetleg egy kisebb mértékű hiány, amely képes bizonyos árfelhajtó hatást kifejteni a piacon. Ez a hatás azonban a mostani fagy esetében még nem jelentős” – tette hozzá Raskó.
A Vidékfejlesztési Minisztérium arra kérte az érintett gazdálkodókat, hogy 15 napon belül jelentsék be a káreseményüket a falugazdászoknál, ha pedig még nem kötöttek biztosítást, akkor tegyék meg, mivel a szabályok szerint csak az ezzel rendelkező termelők részesülhetnek száz százalékos kárenyhítésben. Az államtitkár ugyanakkor azt is megemlítette, a biztosítók a tavalyi fagykár után hasonló eseményre számítva „kivártak”, így nem kötötték meg a biztosításokat a gazdálkodókkal.
Az uniós jogszabályok szerint, aki nem rendelkezik biztosítással, az a kárenyhítés mindössze ötven százalékára jogosult. A biztosításokat november 30-ig köthetik meg a gazdák. Január 1-jétől új kárenyhítési jogszabály lépett hatályba, az alap tavalyi, mintegy 4 milliárd forintos keretet idén 8 milliárd forintra emelte a kormány.
