BUX 39,501.86
+0.23%
BUMIX 3,786.12
-0.24%
-0.40%
OTP 8,418
+0.21%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
0.00%
ZWACK 18,400
+0.55%
0.00%
ANY 1,585
+0.32%
RABA 1,100
-2.65%
0.00%
-1.06%
+3.27%
-1.87%
-1.50%
-1.78%
-0.14%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,912
-0.48%
DELTA 38.95
-2.26%
ALTEO 2,400
+4.80%
0.00%
-1.09%
EHEP 1,315
-4.01%
+3.48%
-1.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.38%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-3.80%
+0.76%
-7.59%
-0.63%
+1.01%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
+2.67%
NAP 1,260
-1.41%
0.00%
-10.53%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Energiahatékonysági beruházások karbonpénzből

A súlyos finanszírozási gondokkal küzdő hazai önkormányzatokat jelentősen tehermentesítené a magyar kormány azon javaslata, amely az EU készülő energiahatékonysági irányelvét úgy módosítaná, hogy a középületek várhatóan kötelezővé váló energetikai felújítását a nem ipari szektorok emissziós kvótáinak értékesítéséből fedezné.

Az utóbbi hetekben felgyorsult az egyeztetés a készülő energiahatékonysági uniós irányelvről az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok kormányainak képviselői között. A bizottság által benyújtott jogszabálytervezet tagállamokra lebontott kötelező energiatakarékossági célszámokat írna elő annak érdekében, hogy az EU teljesíteni tudja azt az elvi célkitűzését, miszerint 2020-ra 20 százalékkal csökkenjen az energiafogyasztás a 2007-es szinthez képest.

Brüsszel azért tartja szükségesnek a kötelező energiatakarékossági célszámok meghatározását, mert az energiahatékonysági cél nem kötelező érvényű a tagállamokra szemben az unió másik két, 2020-ra vonatkozó energiapolitikai céljával, a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentésével az 1990-es szinthez képest, illetve a megújuló energiahordozók használatának 20 százalékra történő növelésével. A bizottság számítása szerint amennyiben nem vezetnek be kötelező erejű energiatakarékossági vállalásokat, akkor az EU csupán 10 százalékos energiafogyasztási csökkentést ér el 2020-ra.

A brüsszeli testület által javasolt kötelező érvényű vállalások egyike azt írná elő, hogy a tagállamok 2014 januárjától minden évben kötelesek lennének a 250 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterülettel rendelkező középületek területének három százalékát energetikai szempontból korszerűsíteni, felújítani. Brüsszel azzal indokolja a javaslatot, hogy az EU energiafogyasztásának 40 százalékát, széndioxid-kibocsátásának pedig 36 százalékát az épületek energiaigénye teszi ki.
„A három százalékos felújítási kötelezettség magyar szempontból a középületek hőszigetelését, a fűtési rendszerek rekonstrukcióját, illetve az elektromos áram felhasználási hatékonyságának javítását jelenti” – mondta Várhelyi Olivér, az EU melletti magyar Állandó Képviselet helyettes vezetője hazai újságíróknak rendezett brüsszeli háttérbeszélgetésen.

A nagykövet elmondta: számítások szerint a megfelelő energiahatékonysági sztenderdeknek való megfelelés négyzetméterenként mintegy 60 ezer forintos kiadást jelentene a közintézményeknek, vagyis összességében évente legalább 200 milliárd forintba kerülne 30 éven keresztül a magyar államnak az épületek felújítási kötelezettsége. Az évi 200 milliárdos összeg pedig igen jelentős tételnek számítana a hazai költségvetésnek.

A szolgáltató cégek energiaértékesítését is csökkentenék

A középületek felújítási arányára vonatkozó célszámon kívül az Európai Bizottság kötelezően előírná azt is, hogy az energiaszolgáltató cégeknek a fogyasztóknál elért energiafelhasználási megtakarítás ösztönzésével évi 1,5 százalékos csökkentést kellene elérniük a végső energiaértékesítésükben az utolsó három év átlagához képest. Ezzel a brüsszeli javaslattal kapcsolatban Várhelyi Olivér elmondta: Magyarország számára problémát okozhat ez az előírás, mivel a kormányzat a gazdasági növekedést alapvetően a termelő típusú beruházásokkal erősítené, amely az energiafelhasználás növekedését vonhatja maga után. Mindamellett a középületekre előírt évi három százalékos felújítási arány teljesítése természetesen elősegítheti az energiafelhasználás csökkentére vonatkozó cél teljesítését is.



Bár az energiahatékonysági beruházások 75 százalékos uniós finanszírozást kapnak az EU költségvetéséből, azonban a súlyos anyagi gondokkal küzdő önkormányzatok számára a fennmaradó 25 százalékos önrész előteremtése is jelentős kihívást okoz. Emiatt a magyar kormányzat kidolgozott egy alternatív finanszírozási megoldást, ami lehetővé tenné, hogy a célkitűzések teljesítése ne jelentsen terhet a hazai költségvetésnek. A javaslat a felújításokhoz szükséges hazai önrészt a nem ipari szektorok (közlekedés, közszféra, mezőgazdaság) széndioxid-kibocsátásának csökkentését szabályozó, 2013-2020 közötti uniós mechanizmus (Effort Sharing Decision – ESD) kvótáinak értékesítéséből fedezné. Magyarországnak ugyanis feleslege lesz a rendelkezésére álló kvótákból, míg több tagállamnak saját keretén túl pluszkvótákra lesz majd szüksége.

A magyar javaslat szerint a csak államok közötti cserére alkalmas kvótafelesleget pénzintézeteknek is lehetne értékesíteni, amelyek később, az ESD-időszak végén, amikor a kvótahiányok jelentkeznek, eladhatnák a felesleget az aziránt érdeklődő tagországoknak. Ezzel valójában a pénzintézetek előfinanszíroznák a középületek felújítási költségeit. Számítások szerint a felújításokhoz szükséges 25 százalékos magyar önrész körülbelül felét lehetne ebből az alternatív finanszírozási modellből előteremteni – emelte ki Várhelyi Olivér.

A diplomata azt is elmondta, hogy a kérdésben társjogalkotói szereppel bíró Európai Parlamentben – amelynek plenáris ülése szeptemberig első olvasatban szavaz a kérdésről –, illetve a tagállami kormányok körében is kedvező fogadtatásra találta a magyar elképzelés. „Úgy tűnik, hogy a javaslat be tud kerülni az irányelv végső szövegébe” – mondta Várhelyi Olivér.

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek