Felerősödik-e a „cooperation”?

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) tagjaként a napi operatív munkavégzés során egyelőre szerények az együttműködési területek a többi logisztikai központtal vagy szolgáltatóval – mondta lapunknak Karmazin György. Az MLSZKSZ-ben kezdeményezett közös beszerzési összefogásnak látja az eredményét, de az áruforgalmak összehangolt kezelése még nem tudott megvalósulni. Ennek több oka van. Ezt a folyamatot a logisztikát érintő magyar szabályozórendszer sem támogatja. Elindultak azonban már olyan alulról jövő kezdeményezések és megállapodások, amelyek pont ezen hiányosságok ellen hatnak, például az MLSZKSZ a tagvállalatokat képviselve és összefogva jelenik meg országos hatóságok felé mint szolgáltatóhálózat, és egységes feltételekkel kínálja a tagvállalatok szabad kapacitásait és azok hasznosítását. Többek között ezt a tevékenységet kívánja a jövőben is folytatni annak érdekében, hogy közös üzletek, közös piaci fellépések jelenjenek meg a szervezeten belül.

Emlékeztet arra, hogy eredetileg 13 logisztikai központot jelöltek ki Magyarországon a 90-es évek végére. Időközben azonban világossá vált, hogy ez a „központi” elképzelés (kutatási eredmény) nem adott elegendő alapot a kialakításhoz. A logisztikai piac szereplői és a nagy árukibocsátó cégek sokkal nagyobb hatással voltak a struktúrára, mint amire számítottak a munkacsoport tagjai. A szolgáltató központok a transzeurópai folyosók mentén – főleg Budapesten és környékén, illetve a Hegyeshalom–Záhony vonalon – alakultak ki, és elsősorban piaci szempontok alapján jelölték ki a működési területüket. Kormányzati, illetve önkormányzati befolyással működő logisztikai központok is megtalálhatók az országban, bár ezek piaci részaránya csekély. A magyarországi logisztikai szolgáltató központokat működtető vállalatok hatékony kooperációjának megvalósítására, a közös érdekek mentén kialakítandó együttműködési folyamatok koordinálására 2002-ben hozták létre az MLSZKSZ-t. A szakmai szervezet célja a gazdasági tevékenységeket segítő logisztikai szolgáltatások nyújtásának az összehangolása, valamint a közlekedéspolitikai irányelvekben megfogalmazott környezetbarát áruszállítási rendszerek kialakításának a koordinálása. Ezek megvalósítása érdekében a szövetség feladata, hogy kezdeményezze és szervezze tagjainak összehangolt fellépését a hazai logisztikai szolgáltatói tevékenység szabályainak egységesítése, szakmai színvonalának emelése és a nemzetgazdasági szempontból fontos jellegének elismertetése érdekében. A szervezet az elmúlt időszakban szakmai konferenciákat szervezett, közös beszerzéseket hajtott végre, és a tagvállalatok szakmai érdekeit képviseli a kormányzat felé a Logisztikai Egyeztető Fórumon (LEF) keresztül. Azok a célok azonban, melyek a 90-es években is már megfogalmazódtak – mint a logisztikai központokat működtető vállalatok együttműködésének kialakítása és támogatása – nem nagyon működik – mondta a szakember –, nem tud rá jó példát a gyakorlatból.

Az együttműködés megvalósításának problematikája kapcsán megemlítette a „co-opetition” fogalmát, amely a competition (verseny, versengés) és cooperation (együttműködés) szó kombinációjából jött létre, utalva arra, hogy a két tevékenység egyszerre lehet jelen az azonos területen működő piaci szereplők között. Jelenleg a logisztikai központban működő szolgáltató cégek különböző költségek mellett alakítják ki áraikat. Például a helyi építményadók jelentősen eltérhetnek az egyes városokban, van, ahol négyzetméterenként évi 200 forint költséggel számolhatnak a szolgáltatók, míg máshol ennek az ötszörösét meghaladó értéket is kénytelenek elfogadni. Ezek a különbségek jelentősen befolyásolják az adott régióban kialakítható piaci árakat, többek között versenytorzító hatásuk van, és szinte ellehetetlenítik az együttműködés lehetőségét. Ezért ezen a területen is szükség lenne a közös fellépésre – fogalmaz a szakember, aki szerint verseny, versengés még mindig jobban megtalálható a mindennapokban, mint az együttműködés. Hogy a „cooperation” minek a hatására erősödik majd fel, nem tudja, de úgy véli, talán a 2012-es év választ ad erre is.

Intermodális LSZK

Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.

BILK Logisztikai Zrt., BILK Kombiterminál Zrt.

Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.

Delog Kft.

GlobalLog Kft., MÁV Kombiterminál Kft.

GYSEV Zrt.

Logisztár Kft.

Magtárház Kikötő Kft.

Kelet-Trans 2000 Kft.

Transit Speed Kft.

Záhony Port Zrt.

TÉKISZ Zrt.

Bertrans Zrt.

Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft.

Depo Logisztikai Központ Kft.

regionális LSZK

ÁTI Depo Zrt.

Harbor Park Ingatlanfejlesztő Kft.

Győr–Gönyű Kikötő Zrt.

Magyar Területfejlesztési és Vagyonkezelési Társaság

Transfer-R Kft.

M3 Logisztikai Kft.

BI-KA Logisztika Kft.

Helyi LSZK

Raksped Kft.

Real-Amnon Kft., Agro Boy Kft., Kanizsa Sprint Kft.

R. Quehenberger Spedition Kft.

Teva Magyarország Zrt.

Raabersped Nemzetközi Szállítmányozási Kft.

Agro Boy Kft., Czett-Trans Kft., Reiso-Hungária Kft.

Intermodális LSZK

Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.

BILK Logisztikai Zrt., BILK Kombiterminál Zrt.

Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.

Delog Kft.

GlobalLog Kft., MÁV Kombiterminál Kft.

GYSEV Zrt.

Logisztár Kft.

Magtárház Kikötő Kft.

Kelet-Trans 2000 Kft.

Transit Speed Kft.

Záhony Port Zrt.

TÉKISZ Zrt.

Bertrans Zrt.

Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft.

Depo Logisztikai Központ Kft.

regionális LSZK

ÁTI Depo Zrt.

Harbor Park Ingatlanfejlesztő Kft.

Győr–Gönyű Kikötő Zrt.

Magyar Területfejlesztési és Vagyonkezelési Társaság

Transfer-R Kft.

M3 Logisztikai Kft.

BI-KA Logisztika Kft.

Helyi LSZK

Raksped Kft.

Real-Amnon Kft., Agro Boy Kft., Kanizsa Sprint Kft.

R. Quehenberger Spedition Kft.

Teva Magyarország Zrt.

Raabersped Nemzetközi Szállítmányozási Kft.

Agro Boy Kft., Czett-Trans Kft., Reiso-Hungária Kft.-->