A márciusi adatok birtokában még okosabbak lehetünk, de egyelőre szerencsére úgy tűnik, hogy a Malév leállása miatt nem került veszélyeztetett helyzetbe a szállodaipar: ugyanis a KSH tegnapi közlése szerint például Budapesten a vendégforgalom összességében 16 százalékkal emelkedett februárban. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a nemzeti légitársaság február 3-i leállásakor még attól tartott, hogy ha rövid időn belül nem indulnak újra a Malév-járatok, akkor 40-50 százalékkal is csökkenhet a beutazó vendégek száma Budapesten. „Magyarországon februárban továbbra is kedvezően alakult a vendégforgalom, összességében a kereskedelmi szálláshelyeken a szállásdíjbevétel 6,5 százalékkal nőtt” – közölte tegnap a KSH. Az előző év azonos időszakához képest a vendégéjszakák száma 5,3 százalékkal emelkedett. A külföldi vendégek 451 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 9, az éjszakáké pedig 12 százalékkal nőtt 2011. február hónaphoz viszonyítva.
„A Malév leállásakor nagy aggodalommal becsültük meg a lehetséges fejleményeket. A külföldi vendégéjszakák száma kellemes meglepetés, de az előszezoni adatokból nem lehet az egész szezonra következtetéseket levonni” – mondta lapunknak Niklai Ákos, az MSZÉSZ alelnöke. Fontosnak nevezte, hogy a németek nem változtattak utazási szokásaikon. Ellenben figyelmeztetett: évek óta először csökkent például a kínai vendégek száma.
A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 34 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagosok 44, a négycsillagosok 40 százalékos foglaltságot értek el. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli, 45 százalékos volt. Februárban a kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 4 százalékkal emelkedett, összesen 14 milliárd forint bruttó árbevételt értek el. Ezen belül a szállásdíjbevétel 6,9 milliárd forint volt. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára februárban stagnált – 13 118 forint volt –, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel 4 százalékkal, 4516 forintra esett vissza. Az ötcsillagos szállodák esetében a külföldi vendégek száma februárban 9, a vendégéjszakák száma pedig 4 százalékkal visszaesett, melyet a Malév februári leállása is befolyásolt. Ugyanakkor tavaly nagyon sokat számított az EU-elnökség a budapesti ötcsillagosok forgalmában. Az MSZÉSZ felmérése szerint az EU-rendezvényeknek mintegy 40 ezer vendégéjszakát köszönhetnek a magyarországi szállodák. A külföldi vendégek száma – Észak-Alföld és Balaton kivételével, ahol stagnált – mindegyik turisztikai régióban emelkedett. Az év második hónapjában a belföldi vendégek 480 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Számuk 2 százalékkal mérséklődött, míg az éjszakáké stagnált az előző év azonos időszakához képest. „A stagnáló kereslettel szemben nagy volt a szállodai túlkínálat, ezért jó alkupozícióban voltak a vendégek, így az árak nem emelkedtek. Az ágazat tovább romló jövedelmezőségét azonban az mutatja, hogy a szálláshelyek összes árbevétele 4 százalékkal emelkedett 4,5 százalékos infláció mellett. Ez árnyalja az első ránézésre szépnek tűnő képet” – fogalmazott Niklai Ákos.
Folytatódik a kedvező tendencia
„Nem igazolódtak be azok a negatív szakmai előrejelzések, amelyek szerint EU-elnökség nélkül Budapest vendégforgalma erősen vissza fog esni” – mondta lapunknak Horváth Gergely. A Magyar Turizmus (MT) Zrt. vezérigazgatója szerint folytatódik az elmúlt néhány hónapra jellemző kedvező tendencia, miszerint dinamikus növekedés figyelhető meg a beutazó turizmusforgalmunkban. Az MT várakozásai is összhangban vannak a statisztikai adatokkal: a marketingszervezet az idén a belföldi vendégforgalom stagnálására és a beutazó forgalom növekedésére számít. „Nem szabad messzemenő következtetéseket levonni az első két hónap statisztikai adataiból, tekintettel arra, hogy a magyarországi turizmus szempontjából nem ez a két legfontosabb hónap” – mondta Horváth Gergely.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.