BKV: nyugodt jelen, kérdéses jövő
Eltelt két hét úgy, hogy nem hallottunk híreket a BKV-t fenyegető csődveszélyről – az előzményeket figyelembe véve ez akár még pozitívumnak is számíthat. Nem sokon múlott pedig, hogy baj legyen: április 30-án lejárt a nyolc évvel korábban megkötött szolgáltatási szerződés, ennek a megújítása nélkül pedig közvetlen veszélybe került volna a napi működés. Végül április 27-én, a határidő előtti utolsó munkanapon a főváros és a kormány képviselői aláírták a megállapodást a BKV finanszírozásáról, így eldőlt, hogy rövid távon nem omlik össze a budapesti tömegközlekedés.
Az azonban, hogy a közlekedési cég 2012-es fennmaradása biztosított, nem jelenti azt, hogy több pénz volna finanszírozni a BKV-t. Sőt a kormány úgy döntött, hogy már 2013-tól fokozatosan kivonnák az állami támogatást a cég finanszírozásából. Jelenleg a főváros évente 32,3 milliárd forintot kap a központi költségvetésből a tömegközlekedésre, jövőre ez a konvergenciaprogram szerint tízmilliárddal csökkenhet. A különbség így is egymilliárddal több, mint amennyit a városvezetés remél attól, ha bevezetnék jövőre a dugódíjat. Később teljesen el is tűnhet, a cél legalábbis az, hogy hosszú távon álljon át a rendszer önfenntartóra az útdíj és a dugódíj és az elektronikus jegyrendszer bevezetése mellett.
A jövő év nagy kérdése lesz, képes lehet-e a főváros finanszírozni a BKV-t csökkentett állami támogatás mellett is. Különösen úgy lehet nehéz a helyzet, hogy már a költségvetésben fixen meghatározott számok sem bizonyultak elegendőnek az elmúlt években, csak külön kormányzati segítséggel tudták tartani a BKV működőképességét. Az egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a jegyárak ismét az inflációt fogják követni.
Szava lehet a helyzet rendezésében az IMF-nek is: a kormány velük tervezett tárgyalásain jó eséllyel téma lehet a BKV ügye is. Nem egy kritika érkezett korábban, hogy az állam rendszeresen segélyezi a közlekedést, úgy, hogy érdemi szerkezeti reformokat nem vár el ezért. A kormány új feltételei is arra utalnak, hogy nagyobb szigor jöhet.
Az azonban, hogy szinte szó szerint az utolsó pillanatban írták alá a szolgáltatási szerződést, komolyabb problémákat is okozhat a napi működésben. Ezzel indokolják ugyanis azt, hogy 98 buszjárat kiesett a forgalomból. A régi megállapodás lejártával együtt hatályát vesztette több alvállalkozóval megkötött szerződés is, ezeket pedig nem maradt idő megújítani. A közbeszerzést ezekre a járatokra kiírták már tavaly, ám a bizonytalan anyagi helyzet miatt áprilisig nem lehetett megkötni a szerződéseket. Amit pedig mégis megköthetnének most – a VT Transman biztosítana 75 buszt –, annál a szintén pályázó Oranegways City megtámadta a pályázatot. Jelenleg újonnan beszerzett buszokkal és néhány régi járat visszaállításával a hiány felét képes pótolni a BKV, a hosszú távú megoldás várat magára.
Késett a támogatás
Kellemetlen közjátékkal debütált az új szolgáltatási szerződés, amely szerint a közlekedési támogatásokat a Budapesti Közlekedési Központ kapja és adja tovább a BKV-nak. A BKV tízmilliárd forintot kért hétfőre, hogy el tudja utalni a dolgozói fizetését időben. A BKK erre azt az összeget szánta, amelyet az államkasszábból kellett volna megkapniuk, a 32 milliárdos támogatás időarányos részeként. Csakhogy az államtól késve indult meg az átutalás, így az csak a hét közepén érkezhetett meg. Emiatt szállítói tartozások kifizetését kellett elhalasztani.
