A 2012-es év a hirdetési piac alakulása szempontjából különlegesnek mondható – hívta fel lapunk a figyelmét a szakértők véleményére András Krisztina. A közgazdász szerint csúcsévnek az számít, amikor egyazon évben van az Egyesült Államokban az elnökválasztás, illetve a hivatásos sport területén két fontos eseményt is rendeznek, úgymint az olimpiai játékokat és labdarúgó-Európa- bajnokságot.
A hivatásos labdarúgás nemzetközi eseményeinek gazdasági hatásai hosszú távon fennmaradók, és egyaránt azonosíthatók köztük makro- és mikrogazdasági hatások – hangoztatta a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. A makrogazdasági hatások jellemzően az összkeresletben, az ár- és a kamatszínvonal alakulásában, a foglalkoztatásban és a külkereskedelemben mutathatók ki. A mikrogazdasági szinten jelentkezők közt találunk közvetlen és közvetett hatásokat: a szervezők szintjén jelentkező bevételek és kiadások alakulása, továbbá pénzügyi és nem pénzügyi költség-haszon vonatkozások.
A hosszú távú gazdasági hatások földrajzilag a rendező országokban, városokban és nemzetközileg is értelmezhetők. A rendező országok és városok esetében magas színvonalú létesítmények és kiegészítő infrastruktúra, közvetlen fogyasztás, új munkahelyek, a munkaerőpiac változásai, továbbá nemzetközi és belső PR vonatkozásában jelentkeznek. Nemzetközileg a közvetlen fogyasztásban, a labdarúgás népszerűségének növekedésében és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szintjén képződő központi bevételek tagországoknak visszafordított összegében jelenik meg.
A legutóbbi, a 2008-as Eb-n Ausztriában (Svájc volt a másik rendező) összesen 135,8 millió eurót költöttek a stadionokra. A stadionfejlesztésekkel kapcsolatban a legfőbb aggályt azok sportcélú vagy egyéb utóhasznosításával, kapacitáskihasználtságával kapcsolatban szokták megfogalmazni.
„Az infrastruktúrával kapcsolatban a legjelentősebb kiadások a közlekedéssel és a médiaeszközökkel kapcsolatban merülnek fel” – mondta lapunknak András Krisztina. A 2006-os németországi vb-n ezek összege 3577,1 millió, illetve 124,6 millió euró, míg a 2010-es dél-afrikai vb-n együttesen 20 050 millió euró volt. Ezen befektetések többsége mindenképp szükséges, de az adott nemzetközi labdarúgó-esemény miatt előre hozva merülnek fel, és később a mindennapi életben új iparágak megtelepedésében, a helyi és az országos gazdasági élet fejlődésében játszanak szerepet.
A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság árthat az ukrán gazdaságnak, sőt fizetésképtelenségbe is sodorhatja az országot – hangoztatta a Trends & Markets információs-elemző központ igazgatója. Andrej Severev szerint az infrastruktúrában lévő pozitív változások hatalmas veszteségeket okozhatnak. Ukrajna Görögország sorsára juthat, amely a 2004-es olimpiai játékok lebonyolítása után fizetésképtelenné vált. Severev úgy vélte: Ukrajnában a helyzet nem kevésbé aggasztó, mivel az Eb-t 20 százalékban befektetők, 80 százalékban pedig az állam finanszírozta. A 2008-as Eb-n 1 millió futballszurkoló volt jelen. Az Eb-ből, melybe egymilliárd eurót fektetettek be, ekkor 500 millió euró folyt be. Portugália, mely 5 milliárd eurót fordított a 2004-es Eb-re, csupán 400 millió eurót látott viszont a mintegy 1 milliónyi futballszurkolóból és turistából. „Azonban Ukrajna nem Svájc és nem is Ausztria, hasonló bevételekre nem érdemes számítani” – jelentette ki Severev.
A szakértő szerint még egy aggasztó tény van, mégpedig az, hogy sok európai szurkoló nem szívesen utazik Ukrajnába. Pesszimista számítások szerint legfeljebb 500 ezer szurkoló érkezik majd az országba. Elena Sapovalova, a turizmus és üdülőhelyek kérdésével foglalkozó állami ügynökség vezetője szerint ugyanakkor az Európa-bajnokság 30-40 százalékkal több turistát hozhat Ukrajnába. Lengyelországba az előzetes várakozások szerint 700 ezer turistát várnak. Az UEFA nyilvánosságra hozta a 2012-es Eb jegyeladási statisztikáját, melyből az derül ki, hogy nagy meglepetésre a román szurkolók a legkíváncsibbak a kontinensviadalra. Szomszédunkat Moldova, Svájc és Amerika követi. A sorban csak utánuk következnek a német, lengyel, ukrán, orosz, angol és a francia drukkerek.
A közvetlen fogyasztás a rendező országban jellemzően a szállásban, vendéglátásban, a közlekedésben, az ajándéktárgy-kereskedelemben, a biztonsági szolgáltatások és a marketing, reklám területén merülnek fel – hangoztatta András Krisztina. A közgazdász szerint nemzetközileg a hatások a vendéglátásban, a szórakoztató elektronika, a sportfogadások és –felszerelések területén érthetők tetten. Ausztriában és Svájcban a turisták átlagosan 3,6, illetve 3,4 éjszakát töltöttek, és 1327 és 983 eurót költöttek. A nemzetközi PR legfőbb hatása az országimázsban jelenik meg. A 2008-as Eb kapcsán a rendező városok televíziós közvetítésekben megjelenő reklámértékét 90 millió euróra becsülték.
A sportszakmai hatást az esemény előtti és azt követő igazolt sportolók számának és a csapatok számának alakulásával szokták mérni – mondta András Krisztina. A 2000-es belga–holland közös rendezésű Eb hatásaként az igazolt labdarúgók száma Belgiumban 250 ezerről több mint 430 ezerre nőtt, a csapatok száma a majd’ 13 ezerről több mint 19 ezerre emelkedett. A közgazdász szerint az Eb gazdasági hatásait tekintve mindenképpen csak komplexen értelmezhető.
Világgazdaság - Éber Sándor-->
