Külön gyengék, együtt erősek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarországon az elmúlt évtizedben megnőtt a cégek klaszteralapítási kedve, de a létrehozás után sok a bizonytalanság. Nincs kapcsolat az egyes szereplők között, nem születik meg a közös stratégia, vagy nem jutnak elegendő forráshoz, mivel nem ismerik a lehetőségeiket. Ezért szervezte a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzeti Klaszter Konferenciát.
A rendezvény létjogosultságát jól mutatta, hogy a fórumra százhúsz résztvevő regisztrálta magát, magyar klaszterek és a környező országok számos vidékének és azok iparágainak képviselői. Hét ország 70 klasztere vett részt a fontos szakmai öszszejövetelen.
A konferencia programja három fő részből állt. Elsőként a klaszteresedés legnagyobb előmozdítói: pályázatíró cégek, gazdasági szervezetek képviseltették magukat, hallgatóságukkal lényegi információkat, újdonságokat, lehetőségeket osztottak meg. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Kiss Ervin által bemutatott DUNA stratégia hasznosságát és jelentőségét kiemelten kezelték a külföldi országok klasztervezetői. Török Gergely, a Romániai Nord-Vest Fejlesztési Ügynökség vezető tervezője kiemelte, hogy a klasztertalálkozó nagyon fontos eleme és lépcsője a DUNA stratégia megvalósításának; országokon átívelő gazdasági együttműködések alakulnak ki, és a klaszterek transznacionális hálózatai élénkítik nemcsak a kereskedelmi, de az innovációs aktivitást is.
Az előadásokat követően a klaszterek képviselői hallgatókból aktív résztvevőkké váltak; a szűkebb körű találkozókon az egyes szektorok reprezentatív regionális és nemzetközi klasztertagjai oszthatták meg egymással stratégiájukat, közös üzletek, projektindítások reményében. A Kovászna megyéből (Romániából) érkezett magyar résztvevők nemcsak a helyi vállalkozói együttműködést, de faipari, zöldenergia és turisztikai klasztereket képviseltek. Vajda Lajos, a Romániai Klaszter Szövetség elnöke a helyi kamarai klaszterfejlesztési modellt megismerve annak román adaptálását kezdeményezi, amely a kamarák-klaszterek és fejlesztési ügynökségek együttműködésén alapul.
Vezetői egyeztetésre is sor került dr. Kéri István kamarai elnök vezetésével, minisztériumok, hivatalok, döntéshozók és vállalkozások vezetőivel. A megbeszélésen nemcsak a klaszterek és a hazai klaszterpolitika, de Baranya megye gazdasági helyzete és a lehetséges kitörési pontok is szóba kerültek. Az értekezleten az együttműködés és a koordinált szakmai munka jelentősége mellett a politikai és gazdasági szereplők szorosabb közös munkájának értéke került kiemelésre. A gazdasági problémákat csak közösen lehet megoldani, minden fontos és tenni akaró helyi szereplőre szükség van.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara klaszteraktivitásai és klaszterképzési rendszere a konferenciának köszönhetően ismét előtérbe került, így az Első Magyar Tüzelés és Légtechnikai, Energia Klaszter és a Székesfehérvári Innoskart Nonprofit Kft. vezetői a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával megkezdték egy helyi, Székesfehérváron megszervezésre kerülő 2-3 napos klasztertréning szervezését.
A szakmai beszélgetések egyöntetű konklúziója: várakozáson felüli azonnali és későbbi eredményeket is hozott a nemzetközi klaszternap. Megfogalmazódott: szükség van az egymás melletti országok összefogására, a legjobb gyakorlatok megosztására, az uniós pályázati lehetőségek maximális kihasználására. Ehhez sok résztvevő előre felajánlotta saját tapasztalatait és gyakorlatát – nem meglepő módon a rendezők érdeklődését a déli országokban meglévő jó együttműködésre való hivatkozás keltette fel a klaszterek, az önkormányzatok és a kormányzati szervek között.
Klaszterek a régióban
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara eddig tizennégy, a Dél-Dunántúlon működő klaszterrel kötött együttműködési megállapodást. A keretmegállapodás célja, hogy a klaszterek és a kamara együttműködésében a régió gazdasági és innovációs potenciálját erősítő, szinergikus fejlesztő munka induljon meg. Működő szervezetek: Alkalmazott Földtudományi Klaszter, Audiovizuális Ipari Klaszter, Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter, Dél-dunántúli Környezetipari Klaszter, Dél-dunántúli Energetikai Klaszter, Dél-dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter, Dél-dunántúli Gépipari Klaszter, Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, Dél-dunántúli Vár- és Kastélyturisztikai Klaszter, Információmenedzsment Innovációs Klaszter, Interregionális Megújuló Energia Klaszter, Kék Gazdaság Innovációs Klaszter, Kulturális Örökség és Digitális Kultúra Innovációs Klaszter, Ökoturisztikai Klaszter.
Működő szervezetek: Alkalmazott Földtudományi Klaszter, Audiovizuális Ipari Klaszter, Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter, Dél-dunántúli Környezetipari Klaszter, Dél-dunántúli Energetikai Klaszter, Dél-dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter, Dél-dunántúli Gépipari Klaszter, Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, Dél-dunántúli Vár- és Kastélyturisztikai Klaszter, Információmenedzsment Innovációs Klaszter, Interregionális Megújuló Energia Klaszter, Kék Gazdaság Innovációs Klaszter, Kulturális Örökség és Digitális Kultúra Innovációs Klaszter, Ökoturisztikai Klaszter. Számos konkrét munkakapcsolatot is elindított a nemzetközi klaszterfórum – A szerb delegáció több tagja, a kreatív és a fémipari klaszter képviselői is jelezték kifejezett érdeklődésüket a megkezdett kapcsolat folytatása iránt a dél-dunántúli régióban működő klaszterekkel együtt.
– Az IPA meglévő horvát partnersége mellé hamarosan felzárkózhatnak olyan további pályázatok, ahol szerb intézményekkel és szervezetekkel együtt dél-dunántúli résztvevők is megjelenhetnek az uniós pályázati források felhasználásában.
– Az ICT szektor magyar és szerb képviselői a szokásos európai együttműködési formák mellett áttekintették az EU 7-es keretprogramjában való közös K+F pályázatban indulás lehetőségét. A horvát mezőgazdasági gépgyártó klaszter tovább keresi azokat a magyar partnereket, amelyekkel a nagy piacot jelentő agrárágazat gépigényét tudnák közös gyártással, forgalmazással fellendíteni.
–A szegedi klaszterek képviselői is kérték annak lehetőségét, hogy a Pécsett megkezdett klasztertréning náluk is folytatódhasson, a fehérvári képzéshez hasonlóan. Az újvidéki vásár képviselője is kérte, hogy a találkozót követően kapcsolatba léphessenek dél-dunántúli és más magyar vásárszervezőkkel.
– A pécsi kreatív klaszter által működtetett KOHÓ közösségi iroda annyira megtetszett az egyik szerb klaszter képviselőjének, hogy megállapodtak a tapasztalatok átvételében és egy hasonló szerb iroda elindításában.-->
